Subverting expectations – A fan teóriák és vélemények hatása a sorozatok és filmsorozatok cselekményére

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat elsősorban a sorozat-és filmsorozat fogyasztói közönséget vizsgálja, valamint az ő véleményüket, attitűdjüket azzal kapcsolatosan, hogy a rajongók által létrehozott elméletek és tartalmak valóban megjelennek-e az általuk fogyasztott médiában, és ha igen, milyen módokon. Ezáltal megismerhetjük az általános nézői attitűdöket a rajongói teóriákkal kapcsolatosan. A dolgozat áttekinti a korábban a témában készült kutatásokat, különösképpen tekintettel azokra, amelyek a fan tanulmányok területén íródtak, beleértve a rajongói kultúrákat és a hozzájuk köthető fogalmakat. A korábbi elméleti kutatások között szó esik Bordieu (1986) kulturális tőkéjének fogalmáról, majd ezt követően Fiske (1992) munkásságáról médiakultúra és rajongói kultúra témakörökben. Röviden megvitatja a fandomok felépítését Russo (2009) és Pearson (2010) tanulmányai alapján, valamint foglalkozik a spoilerekkel Johnson és Rosenbaum (2018), Ellithorpe és Brookes (2018) tanulmányai nyomán, illetve a mentális modellekkel Roskos-Ewoldsen et al. (2007) tanulmánya nyomán. Tisztázza az olyan kifejezéseket, mint a spoiler, red herring, csehovi puska, fanservice és subverting expectations. Ezek az elméletek és kifejezések gyakorlati példán, a Csillagok háborúja folytatástrilógiáján keresztül kerülnek bemutatásra. A kutatási kérdés a következő: Mennyire érzik úgy a nézők, hogy a rajongói teóriák és elméletek hatással vannak a sorozatok és filmsorozatok cselekményére? Ehhez pedig három hipotézis társul: H1: A nézők úgy érzik, hogy a rajongói teóriák és elméletek hatással vannak a cselekményre. H2: A fanservice véleményük szerint pozitív hatással van a cselekményre. H3: A subverting expectations véleményük szerint negatív hatással van a cselekményre. Az empirikus kutatás egy kvantitatív, kérdőíves kutatás, amelyet nyitott, kvalitatív kérdések egészítenek ki. A vizsgált minta 111 főből áll és a 35 év alatti magyar fiatalokat vizsgálja. A kutatás alapján kiderült, hogy a nézők többsége nem érzi úgy, hogy jelentős mértékben befolyásolnák a rajongói teóriák a sorozat-és filmsorozatok cselekményét, ezzel pedig a H1 részlegesen igazolódott be. A H2 beigazolódott, ugyanis a válaszok alapján a fanservice megjelenését pozitívumként értékelték, a H3 pedig megdőlt, mert sok esetben nem tudták értelmezni a jelenlétét. A dolgozat valószínűsíti, hogy az eredmények a korábban megélt tapasztalatokból és az informáltságból (vagy ezeknek a hiányából) származhatnak. A válaszok között sok volt az ellentmondás és disszonancia, ezért a későbbiek során érdemes lenne vizsgálni ezeknek az okát, illetve különálló vizsgálat alá vetni a rajongókat és nem-rajongókat.