A közösségi média szerepe a politikai demonstrációkon való választói aktivitásban

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat célja megvizsgálni, hogy a közösségi média milyen hatást gyakorolt a magyar politikai élet tüntetésekkel kapcsolatos történéseire Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP 2010-es regnálása óta. A dolgozat során a Facebook kerül a fókuszba, amely mozgósítóerejével és szinte a teljes magyar társadalomra történő kiterjedésével egyre több tüntetés szervezésének bázisa. A legfontosabb cél tanulságokat biztosítani azoknak a szervezeteknek, amelyek utcára szeretnék vinni egy-egy ügy érdekében a velük egyetértő állampolgárokat, de nem akarnak beleesni azokba a hibákba, amelyek megbénítják Magyarországon az utcai demonstrációk sikerességét. A közösségi média platformok felhasználói adatai tekintetében fontos forrásom a Statista nevű német cég fogyasztói adatokra szakosodott vállalat, emellett kiemelkedő fontossággal bírt az Információs Társadalom Kutatóintézete, az Átlátszó, a Jogtudományi Intézet blogja, és Mikecz Dániel tiltakozáskutató könyve is. A kutatást kvalitatív módszerrel, szakértői interjúkkal készítettem Tölcsér Borbálával, a Momentum politikusával, aki kommunikációs, aktivista és politikusi szemszögből vizsgálta a témát, valamint Böcskei Balázs a politológusi oldalról. Az interjúk megerősítették az előzetes várakozásaim nagy hányadát, mely szerint a Facebook online platform létére az utcai politizálás egyik alapkövévé vált, ennek ellenére a politikai döntéshozatalba nem sikerült beleszólni ebben a formában a tiltakozóknak 12 éven át. Ennek okai és levonandó tanulságai a szervezés amatőrizmusa és a magyar emberek materiális attitűdje. Felmerült kérdésként, hogy a Facebook előtt hogyan volt lehetséges tömegrendezvényeket, akár spontán utcára vonzani, emellett a magyar materiális attitűd régiós vizsgálata és annak összehasonlítása a gazdasági centrumhoz tartozó Európai Uniós tagállamokkal.