Politikai kommunikáció az Instagram felületén, avagy miként érik el politikusnőink, hogy azonosuljunk velük?

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az Instagram felületén politikusnők által folytatott politikai kommunikációt vizsgálom, nagy hangsúlyt fektetve a perszonalizáció jelenségére. Feltételezésem szerint a magyar politikusnők különböző hétköznapi szerepekben (karrierista nő, természetkedvelő állampolgár, szabadidős tevékenységből profitáló személy, háziasszony, családcentrikus ember, állatbarát felhasználó) jelennek meg közösségimédia-felületeiken azzal a céllal, hogy elnyerjék a női választók szimpátiáját és megkönnyítsék a szavazók azonosulását velük. Hipotéziseim a hat kiválasztott magyar politikusnő (Juhász Hajnalka, Dunai Mónika, Novák Katalin, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes és Szabó Tímea) Instagram-jelenlétével, illetve a 18–25 és 48–55 éves korosztályba tartozó női célcsoportok attitűdjére vonatkoznak a politikusok Instagram-jelenlétére reflektálva. A dolgozat szakirodalmi hátterének ismertetése során említésre kerül Merkovity Norbert elmélete a politikai kommunikációval és a politikai marketinggel kapcsolatban, a Szécsi Gábor által definiált politikai közösségek mediatizációja, a számos kutató által megfogalmazott polarizáció jelensége, a centralizált és decentralizált perszonalizáció értelmezése, továbbá Bajomi-Lázár Péter, Bíró Mária és Nyárádi Gáborné által feltárt politikusi imázs-fogalom. Tartalomelemzésem során hat magyar női politikus Instagram-oldalát tekintettem át 2021. augusztus 1. és október 1. között különböző szempontok szerint, különös hangsúlyt fektetve a szerepkörökre, a politikusnők ruházatára, illetve a képi tartalom és a hozzárendelt szöveg közötti összhangra. Kvalitatív kérdőíves kutatásomban összekapcsoltam a politikusnőket az általuk leggyakrabban megjelenített szerepkörökkel, és így vizsgáltam a korosztályok attitűdjét a női politikusokkal összhangban. Hipotéziseim részben igazolódtak be, ugyanis a célcsoportok nem mindig azokat a politikusnőket választották legszimpatikusabbnak, akiket én a szerepköreik segítségével hozzájuk rendeltem. További feltételezéseim a tartalmak elemzésével és a célcsoportok attitűdjével kapcsolatban is vegyes eredményeket mutatnak. A politikusnők közül érdemes kihangsúlyozni Novák Katalin szerepét, akit kiemelkedően szimpatikusnak és azonosulásra méltónak talált mindkét célcsoport. Szakdolgozatom egyik akadályaként említendő, hogy válaszadóim nem feltétlenül politikai hovatartozástól függetlenül értékelték a politikusnőket. Dolgozatomat érdemes lehet a későbbiekben további közéletben meghatározó női politikus elemzésével kiegészítenem.