Szavazz rám! avagy a politikusok reprezentációja a közösségi médiában

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom középpontjában a közösségi média platformokon való politikai kommunikáció áll. A kutatás fő vizsgálati szempontja a politikai befolyásolás, és ezzel összefüggésben a politikai perszonalizáció, tehát a személyesség megnyilvánulása és hatásai. A kutatás célja feltárni a közösségi média rejtett és felszíni befolyásoló hatásait a politikai kommunikáció szemszögéből, illetve a jelenlegi politikai célú közösségimédia-használat vizsgálata. Az elemzés során szakirodalomként többek között felhasználtam a téma magyar kutatóinak, főként Merkovity Norbert és Bene Márton írásait. Kulcsfontosságú fogalomként szerepel még továbbá a FOMO, a Filter Bubble (szűrőbuborék), a VUCA World, az újmédia és a politikai perszonalizáció. Emellett adatokat gyűjtöttem Facebook hirdetések kiadásairól, és a politikusok és pártok követőinek számáról. Empirikus kutatásom során pedig a választók, közösségi média felhasználók attitűdjét, szokásait vizsgáltam meg. A kérdőíves kutatásomban mintául a 18 év feletti közösségi média felhasználókat választottam. A kapott adatokat skálákon, és megoszlások számításával elemeztem. Legfőképp a nem és kor szerinti különbségeket vizsgáltam, a skálákon pedig átlagot és szórást számítottam. Eredményeim közé tartozik, hogy a politikai kommunikáció befolyásoló hatása inkább negatív kontextusú, jellemzőek a propagandisztikus elemek, a választók számára haszontalannak számító hirdetések, melyeket nem néznek végig, és a kizárólag önpromóciós tartalmak. A személyesség előtérbe kerülése, vagyis a politikai perszonalizáció pedig Magyarországon is megfigyelhető a közösségi médiában. Azonban még a kutatás alapján vegyes fogadtatású folyamat, nem alakult ki róla a felhasználók egyértelmű véleménye. A nők viszont jobban kedvelik a politikusok magánéleti posztjait, mint a férfiak, és hitelesebbnek is látják tőle az adott személyt. Az elemzés után két lehetséges irányban folytatnám a kutatást. Az egyik, a magyar és a külföldi (főként amerikai) politikusok közti különbségek a közösségi média reprezentáció alapján. A másik pedig a politikusok hitelességének vizsgálata, ezen belül pedig a kinézet/ öltözködés és a hitelesség kapcsolata.