A diplomáciai életben elkövetett protokolláris hibák sajtóreprezentációja

Absztrakt (kivonat)

A diplomáciai protokoll célja zökkenőmentessé tenni a hivatalos és személyes kapcsolatokat (Ottlik, 2004). A diplomácia alaposan megfontolt eljárási rendet igényel, hiszen szoros kapcsolatban áll a politikával (Sille, 1991). Egy diplomata vagy állami képviselő elsősorban saját népét, államát képviseli, ezért a viselkedésében nem érvényesülhet saját véleménye, hozzáállása. A protokolláris hibák hatással lehetnek a nemzetközi kapcsolatokra vagy a hibázó fél személyének megítélésére (Petz, 2009). Kutatásom célja a hazai és külföldi sajtó vizsgálata annak fényében, milyen módon közlik az olvasókkal a diplomáciai élet szereplőinek helytelen viselkedési formáit. Vizsgálatom arra fókuszál, hogy mennyiben tér el ugyanannak a hibának a bemutatása a bulvár-, illetve a tényközlő sajtóban. Hipotézisem szerint a bulvársajtó foglalkozik többet egy-egy protokolláris hibával, szubjektív véleményt alkotva, szenzációhajhász elemekkel, vicces és ironikus megjegyzésekkel, valamint több illusztrációval színesítve a cikkeket. A tényközlő sajtó ezzel szemben tömörebben fogalmaz, de világosabb magyarázatot ad a hibával kapcsolatban. A második hipotézisem arra irányul, miszerint a sajtóban megjelenő protokolláris hibák bemutatása képes megváltoztatni az emberek véleményét az adott diplomáciai vagy politikai szereplőről pozitív vagy negatív irányba. Továbbá az emberek fontosnak tartják, hogy a diplomáciai élet szereplői ismerjék és be is tartsák a protokoll írott és íratlan szabályait. Kutatásom módszertana a sajtóelemzés és a kérdőíves kutatás. A sajtóelemzés része a külföldi és hazai sajtótermékek vizsgálata, különválasztva a bulvár- és a tényközlő sajtóban megjelent cikkeket. Elemzési szempontjaim közé tartozik például az, hogy mennyire részletesen mutatja be az adott cikk a protokollszegés tényét, említ-e példákat korábbi vagy hasonló esetekre, milyen illusztrációkat használ, szubjektív vagy objektív a megfogalmazás, illetve, hogy a cikk tartalmaz-e vicces vagy ironikus megjegyzéseket, esetleg szenzációhajhász elemeket. A kérdőíves kutatás során azt vizsgálom, hogy a megkérdezettek szerint az egyes esetekben valóban protokollszegésről van-e szó, fontos-e az adott protokollszabály betartása, illetve változik-e a véleményük a „protokollszegőről”.