Hírek: rossz álom vagy valóság?

Absztrakt (kivonat)

„Optimista az az ember, aki még nem hallotta a híreket.” – hangzik el a Dől a moné (2012) című filmben. A való életben is ennyire rossz lenne a helyzet? Dolgozatom célkitűzése, hogy megvizsgáljam 2010 és 2019 között hogyan változott a negatív hírek aránya az M1 csatorna híradóiban. Továbbá motiváló tényezőként jelen volt kíváncsiságom arra vonatkozóan, hogy az emberek reménytelensége vagy éppen reménytelisége befolyásolja-e személyes véleményüket abban, hogyan látják a híreket. A kutatásomat megalapozó elméleti áttekintésben Andok Mónika (2013) A hírek története című könyvét dolgozom fel, kitérek Angelusz Róbert (2003) Amíg hírekként megjelennek… című értekezésére, valamint Bajomi-Lázár Péter több elméletére is hivatkozom. A hírek életünkben betöltött szerepéről értekezve James Carey Rituális elméletére és Harold Lasswell Tarnszmissziós modelljét részletezem. Empirikus kutatásomat két fő és egy kiegészítő egységre bonthatjuk. Először közszolgálati híradók tartalomelemzését végeztem. Különös figyelmet fordítottam a hírek hangulatára (negatív-semleges-pozitív) és a híradásokban elhangzó negatív töltetű szavakra. Majd egy kérdőív segítségével az embereket a híradókról alkotott véleményükről kérdeztem. A kitöltőket arra kértem, hogy magukra vonatkoztatva gondolják át a Beck-féle Reménytelenség skála rövidített változatának és az Életszemlélet Teszt (Szondy, 2006) állításait. Majd kutatásom kiegészítéseként tíz mélyinterjút készítettem. Tartalomelemzésem eredményeiből jól látszik, hogy a vizsgált időszak híradóinak hossza nagy mértékben nőtt, azonban a negatív hírek arányában egy kis csökkenés tapasztalható. Ennek ellenére a kérdőív adatai alapján a kitöltők legnagyobb része úgy tartja, hogy a hírekben túlzóan sok a negatív hír, továbbá az is megállapítható, hogy minél több pontot ért el valaki a Reménytelenség skálán, annál nagyobb százalékos arányt rendel valaki a negatív hírekhez. A kutatás legfontosabb következtetései, hogy a hírek negatív tartalma nem növekszik, azonban az emberek mégis úgy vélekednek, hogy a hírek csak a negatív eseményekről szólnak. Ezen konklúzió egy új megválaszolatlan kérdést vet fel: Miért érzik úgy az emberek, hogy több a negatív hír. Továbbá érdemes lenne megvizsgálni, más csatornák híradásainak összetételét is.