Felekezeti megoszlások a 20. században : Az egyes vallási felekezetek elemzése nagyság és demográfiai szempontok alapján, összehasonlítva a 2011. évi népszámlálási adatokkal

Abstract

Napjainkban a lakosság felekezeti megoszlására jelentős hatással volt az, hogy a múltban milyen felekezeti viszonyok voltak jellemzőek Magyarországon. Kutatási kérdésem az, hogy hogyan változott meg napjainkra a 20. századhoz képest az egyes felekezetek lakosságon belüli megoszlása, valamint, hogy e változások mögött milyen történelmi okok húzódnak meg. A demográfiai magatartással kapcsolatban azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a hívők valóban termékenyebbek-e, mint a nem hívő társaik, valamint, hogy a nem vallásos személyek nagyobb valószínűséggel bontják-e fel a házasságukat a hívőknél. Dolgozatom során a 20. század népszámlálási eredményeit elemzem, ennek segítségével mutatom be a felekezetek nagyságában történő változásokat, miközben kitérek ezen változásokat befolyásoló történelmi okokra is. A lakosság felekezeti megoszlásán kívül az egyes felekezetekhez tartozók demográfiai magatartását összevetem a vallásos népességre, valamint hazánk összenépességére jellemző mutatókkal. A statisztikai leíró módszerrel készült szakdolgozatomban a 20. századi eredményeket a 2011. évi népszámlálási adatokkal hasonlítom össze, majd az egyes változásokat röviden megmagyarázom, illetve összegzem. Az eredményeimből kiderül, hogy az egyes felekezek között nincsenek érdemi különbségek a demográfiai magatartásukban. A 20. század második felében a népszámlálások során a vallás témakörére nem kérdeztek rá, ezt az időszakot csak általánosságban mutatom be.