Magánszemélyek által történő ingatlanhasznosítás adózása Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom magánszemélyek adózása témakörben készült, a magyarországi lakóingaltan-hasznosítás adózási kötelezettségeire fókuszálva. Munkám során azt tapasztaltam, hogy ingatlan-hasznosítást végző magánszemélyek általában nincsenek tisztában tevékenységük adófizetési kötelezettségeivel. Véleményem szerint azonban döntésbefolyásoló szerepe lehet annak, ha a tevékenységet adózási szempontból is kiértékeljük. A dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy jelenleg Magyarországon milyen adózási struktúrát választhatnak magánszemélyek hosszú- valamint rövidtávú ingatlanbérbeadás során, és ezek milyen kötelezettségekkel járnak. Feltételeztem, hogy a hosszú távú bérbeadás kedvezőbb lehet magánszemélyek részére adózási szempontból. A feltételezésem bizonyítása érdekében megvizsgáltam az aktuális jogi és adózási környezetet, majd számítást készítettem a lehetséges bérbeadási formák adózásáról. A dolgozatom három fő részre oszlik. Annak érdekében, hogy elhelyezzem a magánszemélyek gazdálkodásának adókövetkezményeit Magyarországon, először bemutattam, hogy az adózás alapelvei mentén az állam milyen adórendszert hoz létre. Rávilágítottam arra, hogy az állam az adózás intézményén keresztül a gazdaság szereplőinek döntéseit kívánja befolyásolni, alakítani. Kifejtettem, hogy az adózás által az állam jogokat és kötelezettségeket is megteremt a gazdaság szereplőinek részére, és hogy egy jól működő rendszernek alapfeltétele ez a kölcsönösség. Leírtam, hogy a társadalomban nem működhet a piaci alapú gazdálkodás egyértelműen meghatározott tulajdonjogok nélkül, az állam jogalkotó szerepének költségeit pedig fedezni kell. Ezért a gazdaság szereplői (így például ingatlan-hasznosítást végző magánszemélyek) adót fizetnek az államnak, hogy alakítsa ki és tartsa fent a tulajdonjogok rendszerét. Ezek a befizetések adó formájában kerülnek az állam rendelkezése alá. Kiemeltem, hogy a magyar adórendszerben nagy szerepe van a magánszemélyeket terhelő adóknak. Ezután felvázoltam, hogy az ingatlan, mint az általam vizsgált tevékenység tárgya hogyan jelenik meg a magyar jogban. Megállapítottam, hogy az ingatlan-hasznosítását szabályozó törvények milyen kötelezettségeket írnak elő magánszemélyek részére. A második részben megvizsgáltam két ingatlan-hasznosítási formát. Bemutattam a hosszú távú bérbeadás (dolgozatomban „albérlet”), valamint a szálláshely-szolgáltatás (dolgozatomban „airbnb”) jellemzőit, a tevékenységek sajátosságait. A harmadik részben konkretizáltam a hasznosításhoz köthető adónemeket és az adózási formákat. Ismertettem 5 féle adózási struktúrát, melyek közül egy magánszemély a hasznosítás során (bizonyos feltételek érvényesülése esetén) választhat. 5 számítást végeztem arra vonatkozóan, hogy egyes esetekben a bevételnek mekkora részét kellene a magánszemélynek az állam számára adó formájában megfizetnie. Következtetéseket vontam le arra vonatkozóan, hogy az állam az adók befolyásolási szerepét figyelembe tartva vajon mire próbálja ösztönözni a magánszemélyeket. Dolgozatom végén összegeztem az eredményeket, és megállapítást tettem, melyik adózási forma lehet a legoptimálisabb adózási szempontból egy magánszemély részére.