A Black Lives Matter mozgalom kezdeti időszakának médiakommunikációja : A George Floyd-tüntetések

Absztrakt (kivonat)

Jelen szakdolgozat a Black Lives Matter 2020-ban bekövetkezett „újraalakulásának” első tíz napjára koncentrál, a 2020. május 26. és június 4. között a demokrata CNN és a republikánus Fox News által bemutatott hírbeszámolókra, amelynek témái leginkább a George Floyd-tüntetésekre vonatkoznak. Az audiovizuális hírbeszámolókat a tartalomelemzés kvalitatív módszerével elemeztem. Az időintervallumban meghatározott tíz nap hét fontosabb eseményéhez kapcsolódóan hét-hét híranyagot válogattam ki a liberális CNN és a konzervatív Fox News – mint az Amerikai Egyesült Államok leginkább meghatározó, ellentétes ideológiát képviselő hírhálózatainak – archívumából. A hírbeszámolók elemzéséhez egy egyéni keretrendszert hoztam létre, amellyel négy különböző aspektusból (verbalitás/textualitás, nonverbalitás, vizualitás és auditivitás) vizsgáltam meg a CNN és Fox News videóit. A keretrendszer megalkotása során az alábbi szerzők elméletei és perspektívái kerültek felhasználásra: Jim Macnamara (2005) verbalitásra vonatkozó szempontrendszere, az angol szociálpszichológus Michael Argyle (1970) által meghatározott nonverbalitás jegyeket megkülönböztető aspektusok, valamint az audiovizualitás vonatkozásában Nick Lacey (1998) kritériumainak egyes elemeiből tevődött össze a négy szempont. A szakdolgozatban három kutatási kérdés fogalmazódott meg: Milyen főbb különbségek fedezhetők fel a két hírmédium narratívájában? Hogyan reprezentálja a CNN és a Fox News a tüntetőket és a rendfenntartó egységeket? Milyen jellemző vonásokkal rendelkezik a két hírmédium az audiovizuális explicitás vonatkozásában? A szakdolgozat elméleti kereteként olyan szerzők munkái szolgáltak, mint például Denis McQuail (1994) és Roger Silverstone (1993) hírdefiníciói, Lutz Erbring (1989), Jim Willis (2007) klasszikus és Herbert Gans (2004) nem klasszikus hírértékei, McCombs és Shaw (1974) napirend elmélete, Noah és Chomsky (1988) framing elmélete, valamint Gianpetro Mazzoleni (2002) a politika és média egymáshoz való viszonyát bemutató, mediatizációval kapcsolatos megfigyelései képezték a szakirodalmi háttér részét. A CNN legtöbb híradásában a tiltakozók között pozícionálja magát. Jellemzően azokat a képeket hozzák közelebb a nézőkhöz, amelyen nem gesztikulálnak hevesen. A rendőröket elsősorban erőszakos kontextusban mutatják be, és a legtöbb esetben a hatósági fellépés okát nem jelenik meg vizuálisan. A Fox News beszámolóiban a tüntetőket jellemzően valamilyen kirívó cselekedet közben ábrázolja. A rendőrök bemutatása során mindig a felfegyverkezett, egységben álló rendfenntartókat jelenítik meg a felvételek. Az audiovizuális explicitás tekintetében mindig a kontextus határozza meg, hogy milyen részletességgel számol be képileg egy hírmédium az adott eseményről. A CNN magas képi explicitása a rendőri radikalizmus, a tüntetők kiszolgáltatottságának bemutatása vagy a tüntetések előzményeként szolgáló George Floyd halálesetét megjelenítő videóbejátszások alkalmával jellemző. A Fox News hírbeszámolóiban a tiltakozók provokációi és a szélsőséges tüntetők radikális cselekedeteinek bemutatása során jelennek meg explicitebb tartalmú képek. A két hírmédium narratívája között jelentős mértékben különbözik a rasszizmus és rendőri túlkapás megkülönböztetése, a tüntetők megnevezései, az elnöki közbeavatkozás indokoltsága, az elnöki intézkedésekkel kapcsolatos személyek megjelenítése, a károsultak személyének vizuális megjelenítése, meghatározása, valamint a hírszerkesztésben a műsorvezetők jelenléte és a tüntetői perspektíva megemlítése.