Nyelv, nem és gondolkodás az összeesküvés-elmélet hívők körében : Vírustagadók és oltásellenesek kommunikációjának vizsgálata a közösségi médiában

Absztrakt (kivonat)

2021-ben nem csak a koronavírus-járvány, hanem az infodémia korszakát is éljük. Annak ellenére, hogy világszinten indultak kezdeményezések az álhírek terjedésének megfékezésére, sok esetben politikai és gazdasági haszonszerzés áll a hamis információk terjesztése mögött. Számos kutatás igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy milyen szocio-demográfiai tényezőkön múlik az, hogy az egyén milyen mértékben hisz az álhírekben és az összeesküvés-elméletekben. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és vizsgálatát tekintve olyan kiterjedésű kutatás, amely alapján egyértelműen meg lehetne nevezni azt a szocio-demográfiai faktort, amely hatással van összeesküvéses hiedelmeinkre. A körülöttünk lévő világ a technológia fejlődése által soha nem látott formákat öltött, immár nem csak a család és az iskola jelenti az egyén számára a szocializációs közeget, hanem az új médiatér is. Mivel a szocializáció egyik formája és eszköze is egyben a nyelv, a kommunikációnk eszerint változik a virtuális térben is. A digitális térben folytatott kommunikációnak, a digilektusnak megvannak a maga szabályai és jellegzetességei, például az időfelfogás mellett a térről alkotott koncepcióink is átformálódnak. Így sokszor az anonimitás mögé bújva, a legnagyobb őszinteséggel fejtjük ki véleményünket, tudunk tartalmakat létrehozni és megosztani. Mindez azt eredményezi, hogy a közösségi médiában sokszor forrás megjelölés nélkül keringenek hitelesítetlen információk, álhírek, majd az azokból építkező összeesküvés-elméletek. Jelen szakdolgozat kísérletet tesz a Gődény György nézeteivel szimpatizálók által használt szókincs feltérképezésére, összehasonlítására és elemzésére, magyar férfiak és nők körében. Annak reményében teszi mindezt, hogy talán jobban megismerhetjük az összeesküvés-elmélet hívőket akkor, hogyha nem csak szocio-demográfiai, hanem nyelvészeti szempontból is vizsgálatokat végzünk. Az első részben a vonatkozó szakirodalmi áttekintéssel bemutatásra kerül az elméleti rész három főbb komponense, az álhírek és összeesküvés-elméletek, az egyén, illetve a szakdolgozat témájára vonatkoztatható médiaelméletek. A fejezetek kitérnek egyenként az álhírek és összeesküvés-elméletek meghatározására, fajtáira, keletkezésére és azok kritikájára, megemlítik a közösségi média és az online tér szerepét az álhírek és összeesküvés-elméletek terjedésében. Az egyén bemutatása annak szocializációja, médiaszocializációja, és digitális kommunikációja révén történik, valamint a dolgozat ismerteti az új médiaközeg térnyerésével végbemenő társadalmi változásokat, a hálózati társadalom megszületését. Az elméleti rész harmadik, nagyobb eleme taglalja a rájuk vonatkoztatható médiaelméleteket, mint lehetséges magyarázatokat a jelenség megértésére. A főbb szakirodalmi művek az alábbi szerzőktől kerültek felhasználásra: Aczél Petra, Andok Mónika, Anthony Giddens, Bagdy Emőke, Bajomi-Lázár Péter, Benczes Réka, Bognár Adrienn, Bokor Tamás, Falyuna Nóra, Kövecses Zoltán, Krekó Péter, Lera Boroditsky, Manuel Castells, Nagy Ádám, Trencsényi László, Polyák Gábor, Szabó Ildikó, Veszelszki Ágnes.1 A dolgozat második részében kerül bemutatásra a kutatásom, amelyet Doktor Gődény nevű Facebook oldalon, 2021. április 15-től visszamenőleg publikált 30 bejegyzéseken végeztem el, tartalomelemzés módszerét alkalmazva. Megfogalmaztam, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a bejegyzéseknek ahhoz, hogy a vizsgálati alaphalmazba kerüljenek annak szavai, illetve, hogy mi számít férfiak és mi nők által írt kommentnek. A bejegyzések kódolását manuálisan végeztem el, 1-es kódot kaptak a férfiak, 2-es kódot a nők által írt kommentek. Az adattisztítást követően 1393 komment került a vizsgálati alaphalmazba, amely összesen 33916 szót tartalmazott. A férfiak esetében 582 egyéni megszólaló volt (14629 szó), míg 811 nő írt megjegyzést a vizsgált bejegyzések alá (19287 szó). 21 szó gyakorisága került vizsgálatra MAXQDA program segítségével, amelyek az alábbiak: covid, oltás, vírus, tünet, beteg, vakcina, teszt, Gődény, politika, kormány, ellenzék, választás, demokrácia, magyar, zsidó, cigány, Isten, szabadság média, félelem. A reprezentativitás növelése érdekében az 1-es kódolású halmazba kerülő, huszonegy szó gyakoriságát súlyozás módszerével korrigáltam, figyelembe véve az egyéni megszólalók számát nemenként (IBM SPSS 25 programmal). A szakdolgozat állításakor figyelembe vettem a Sapir-Whorf hipotézist, amely azt hirdeti, hogy a nyelv hatással van a gondolkodásra, illetve, hogy a szakértők körében továbbra is az az uralkodó nézet, hogy a nem nincs befolyással az összeesküvés-elméletekben és álhírekben való hit mértékére. A dolgozat állítása így szólt: „Dr. Gődény György által kezelt Doktor Gődény nevű, közösségi médiabeli oldalán publikált, bejegyzések alatti, Gődény Györgyöt és nézeteit egyértelműen támogató hozzászólásokat megvizsgálva, a férfiak és nők által használt, főneveken belül kialakított, négy speciális kategóriákba sorolt szavak gyakorisága egyezést fog mutatni.” Az állítás a kutatás elvégzését követően megdőlt, nem sikerült azt bizonyítani. Egyedül a szabadság szó alkalmazásának gyakoriság egyezett meg mindkét nem esetében. A legszembetűnőbb az Isten szó gyakoriságánál volt megfigyelhető: a nők 3,7-szer többször alkalmazták, mint a férfiak. A szakdolgozat javasolja hangsúlyosabb vizsgálatok elvégzését az egyének hittel és vallásossággal kapcsolatos attitűdjein, illetve, további vizsgálatokra érdemesnek tartja a beszélt és digitális térben írott nyelv differenciáit.