Az „éjjeli baglyok” nappali élete : Egy láthatatlan társadalmi jelenség kommunikációja

Kosztolányi, Mátyás (2021) Az „éjjeli baglyok” nappali élete : Egy láthatatlan társadalmi jelenség kommunikációja. MA/MSc szakdolgozat, BCE Kommunikáció és Szociológia Intézet, Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban összehasonlítom az „éjjeli bagoly” és a „reggeli pacsirta” típusú emberek társadalmi megítélését, valamint ez alapján diszkutálom az ezekből következő különbségeket és az éjjeli baglyokkal kapcsolatos probléma tudatosulását a társadalmi kommunikációban. A közéletben gyakran éjjeli bagolyként nevezett személyek belső biológiai órája esti aktivitást mutat, amely nehezen összeegyeztethető a társadalom által elvárt kora reggeli életritmussal. Ez a társadalom szokásaiban gyökerező alaphelyzet egy olyan létező problémát rejt magában, amellyel a tömegkultúra, a munkahelyek, és az oktatás keveset foglalkozik. A szakirodalmi áttekintés során a belső biológiai óra megzavarásának fiziológiai és pszichológiai hatásait vizsgáltam főleg orvosi szakirodalmakat felhasználva, mely során kiderült, hogy a belső biológiai óra megzavarása többféle betegség megnövekedett kockázatával jár, így koncentrációs és tanulási zavarokat, reakció idő csökkenést, energia visszaesést, koffein használati zavart, anyagcsere gondokat, elhízást, szív- és érrendszeri problémákat, mentális és pszichológiai gondokat, következésképp alacsonyabb jólétet okoz. Az áttekintés során a szakirodalmi ajánlások szerint a munkaidőt és az iskolai órákat amikor csak lehet a belső biológiai órához kellene igazítani, valamint a problémára megoldás lehet a távoktatás. Azért fontos a probléma összetevőinek megismerése, mivel általuk olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyek a munkaadók és iskolák segítésére lehetnek munkavállalóik és tanulóik egy olyan csoportjának behatóbb megismerésével, akiknek aktivitását eddig előítéletek miatt félre kezelték. A dolgozat első hipotézise, hogy van egy egyenlőtlenség a társadalomban, ahol a reggel aktív kronotípussal rendelkezők felé nagyobb elfogadottság jelenik meg. Ezt a feltevést nyelvi frazeológiai elemzés segítségével vizsgálom, amellyel azt kutatom, hogy milyen nyelvi fordulatok formájában jelennek meg különböző sztereotípiák, továbbá, hogy milyen keretezés jellemző a köznyelvben éjjeli baglyoknak nevezett emberekről az ehhez kapcsolódó szólásokban és közmondásokban. A kulcsszavas kutatás eredményeiből kiderült, hogy 64,6 %-os arányban negatív sztereotípiák vannak jelen az este aktív emberekkel szemben a szólások és közmondások között, így az első hipotézis beigazolódott. Az első hipotézis felvetését és a nyelvi elemzés eredményét egy illusztratív, de nagy mintán alapuló 591 kitöltőt számláló kérdőíves kutatással is ellenőriztem, amelyből kiderült, hogy a kitöltők milyen asszociációkat éreznek igaznak az éjjeli baglyokra vonatkozóan. A kitöltők szerint az este aktív belső biológiai órával rendelkezők kreatívabbak és inkább jellemző rájuk a vállalkozó szellem, de ezzel együtt használhatatlanabbak, szerencsétlenebbek, fáradtabbak, butábbak, depressziósabbak, megbízhatatlanabbak, furcsábbak, sokkal inkább elkötelezetlenek, naplopók, és lassúbbak, mint a reggel aktív belső biológiai órával rendelkezők. A kitöltők többsége szerint „a reggeli idő alkalmasabb a munkára”, nagyon megoszló közel fele-fele arányban a véleményük arról, hogy „aki későn kel lemarad valamiről”, viszont egyértelműen elutasítják az állításokat, hogy „a rendes ember éjszaka már otthon van”, és hogy „este csak a rossz emberek tevékenykednek”. A szakdolgozat második hipotézise, hogy az esti kronotípussal kapcsolatos problémák jelenleg láthatatlanok a társadalomban. Ezt a feltevést egy öt részes interjúsorozat segítségével tártam fel, melyben a megkérdezett jogi szervezetek (EBH, AJBH, ILO) és szakértők (Dr. Somody Bernadette alkotmányjogász, és Dr. Gyulavári Tamás munkajogász) válaszaiból kiderült, hogy a megfelelő szervek még nem kezeltek ilyen eseteket, valamint, hogy az esélyegyenlőség, illetve a munkajog keretében kommunikálható a probléma. Az interjúk végső tanulsága az, hogy a második hipotézis, miszerint az este aktív kronotípussal rendelkezők problémái jelenleg láthatatlanok a társadalomban, a jogi szakma válaszaiból egyértelműen bebizonyosodtak.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Média és kommunikáció
Pszichológia
Azonosító kód:14756
Képzés/szak:Kommunikáció- és médiatudomány
Elhelyezés dátuma:07 Szept 2022 13:48
Utolsó változtatás:07 Szept 2022 13:48

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap