Juhász, Eszter (2021) Sportágak, illetve sport és társadalmi nem a média tükrében Magyarországon. MA/MSc szakdolgozat, BCE Kommunikáció és Szociológia Intézet, Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék.
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
2MB |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen arányban jelennek meg a különböző sportágak hat sportcsatornán (M4 Sport, DIGI Sport 3 csatornája és a Sport Tv 2 csatornája), illetve három sporthíradóban (M1, M4 és DIGI Sport), a társadalmi nem megoszlását is vizsgálom ugyan ezen a korpuszon és a műsorkínálat sokszínűségét is. A választásom a televízióra esett, mert a mai napig a sporttal kapcsolatban ez számít elsődleges médiumnak hazánkban. A vizsgált egységeket véletlenszerűen választottam ki. A műsorújságnál havi öt teljes napot vizsgálok mindegyik csatornánál, a sporthíradónál pedig havi négy napot. Empirikus kutatásomnak az volt a célja, hogy feltárja a nemek, illetve a sportágak sportmédia általi reprezentációjának a jellemzőit. A vizsgálat során nem csak a reprezentáció mennyiségi, hanem minőségi mutatóit is. Valamint áttekintettem egy pár nemzetközi és hazai kutatást is és megnéztem, hogy milyen különbségek vannak a hazai és a nemzetközi kutatásokon kapott eredmények és az én mintámból kapott eredmények között. Tartalomelemzést használtam vizsgálatom során, egy kvantitatív és leíró kutatást végeztem el. Néhány fontosabb kutatás után, írok a társadalmi nem elméleti hátteréről, majd hogy milyen hatással van a média a közvéleményre. Ezek után a modern sportról van szó a 20. és a 21. században, ezen belül a sportnak a médiával, a gazdasággal és a politikával való kapcsolatába adok egy kisebb betekintést. Ezen fejeztek megírásánál nagy segítségemre volt a Laczkó Tamás-Rétsági Erzsébet által szerkesztett A sport társadalmi aspektusai című munka. A sport a szórakoztató ipar részévé vált, de a szórakoztató szerepe mellett nagyon sokszor politikai eszközként is használták. A sport a 21. századra globális üzletággá vált a gazdasági lehetőségeinek köszönhetően és a médiának ebben a folyamatban óriási szerepe volt. Végül pedig szó esik arról, hogy a nőknek milyen a helyzete a sportban. Megjelenik a gyengébbik nem mítosza, valamint egy kisebb történelmi áttekintés, hogy mikor és hol jelentek meg női sportolók és versenyek, valamint, hogy sikerült belépniük ebben a világba. Az idők folyamán milyen eredményeket sikerült elérniük és egyes emberek milyen véleménnyel vannak erről. Összegezve az eredményeimet és az elméleti hátteret, azt tudom elmondani, hogy a média befolyással van a fogyasztókra a sport tekintetében, de emellett a családnak és a közeli barátoknak is nagy szerepe van. Hipotéziseim nagy részben igazolást nyertek. A nők jóval alulreprezentáltak a férfiakhoz képest, de a vizuális megjelenítésnél az ábrázolást tekintve nincs különbség, mind a két nemet sportfelszerelésben jelenítik meg leginkább, de viszont többször jelennek meg a férfiak képeken. Különbségek figyelhetőek meg a megszólítás és a megjelenő nemzetiségek tekintetében is. A sportágaknál a labdarúgás jelenik meg a legtöbbször, illetve az élsport és azon belül is a csapatsportok a leggyakoribbak. Itthon minden csatorna rendelkezik egy saját profillal és ez nagyon jól kirajzolódik, mindenki azt közvetíti, ami a legjövedelmezőbb számára, és amivel könnyen több ezer embert képernyő elé tud ültetni. Ma sajnos ez leginkább a férfi sportokkal és azon belül is a labdarúgással érhető el a legkönnyebben. A későbbiekben ezt a kutatást mindenképpen érdemes lenne szerkesztőségekkel, valamint férfi és női sportolókkal készített interjúkkal kiegészíteni.
Tétel típus: | MA/MSc szakdolgozat |
---|---|
Témakör: | Média és kommunikáció Kultúra, közművelődés, sport Szociológia |
Azonosító kód: | 14751 |
Képzés/szak: | Kommunikáció- és médiatudomány |
Elhelyezés dátuma: | 07 Szept 2022 12:48 |
Utolsó változtatás: | 07 Szept 2022 12:48 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap