A hírfogyasztási szokások és az álhírek terjedése az online felületeken, különösképpen a COVID-19-pandémia vonatkozásában

Absztrakt (kivonat)

A Szakdolgozatom témájaként két, napjainkban fellelhető egymásra is hatással lévő olyan jelenséget vizsgáltam, amelyek nagy mértékben jelen vannak mindennapi életünkben és érintik az offline és az online kommunikációt is. Az online felületeken megjelenő álhírek az elmúlt években nagy figyelmet kaptak, amely a COVID-19-pandémia következtében felerősödött. Szakdolgozatomban a COVID-19-cel kapcsolatos korlátozásokhoz köthető, megnövekedett internethasználatot, az álhírekkel való találkozást és azok megosztását vizsgáltam. Emellett kíváncsi voltam arra is, hogy az álhírek megosztása mögött milyen motiváció rejlik. Fontos kérdésként jelent meg az is, hogy az álhírek terjedését, hogyan segítik a felhasználók, és milyen csatornán és rendszerességgel osztják meg azokat másokkal. Szakdolgozatomban emellett kitérek a tudatos médiafogyasztásra vonatkozó összefüggésekre is. A szakdolgozatomban lévő kutatási kérdések megválaszolására a társadalomtudományokban egyik leginkább elterjedtebb módszert, a kérdőíves felmérést alkalmaztam. A huszonöt kérdést tartalmazó kérdőívben elsősorban a hírfogyasztási szokásokat és az álhírek megosztásával kapcsolatos attitűdöket, szokásokat mértem fel. Kutatásomban kényelmi mintavételt alkalmaztam, a kérdőíves felmérést összesen száztizenhatan töltötték ki. A kérdőív online terjesztése miatt leginkább a tizennyolc és harmincöt éves korosztályt sikerült elérnem. A válaszokból származó adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemeztem. Az általam feltett kutatási kérdésekre és hipotézisekre kapott válaszok a legtöbb előzetes feltételezésemet megerősítették. Az interneten eltöltött idő a COVID-19-pandémia alatt lényegesen megnövekedett, amely leginkább arra engedett következtetni, hogy az álhírekkel való találkozás is nőtt. A személyes kapcsolattartás csökkent és az online térbe helyeződött át a kommunikáció, amely szintén hatással volt az álhírekkel való találkozás megnövekedésére. Az álhírek terjesztése és megosztása mögött a humor a fő motiváció, abban az esetben, ha az álhír hitelességével a megosztó tisztában van. A humor mellett mások segítése, azaz az alturizmus is megfigyelhető, az álhírekre való figyelemfelhívás formájában. A felmérésem szerint a tudatos és biztonságos média- és hírfogyasztás összefügg az iskolai végzettséggel, azonban sok olyan eset van, amikor az egyén saját magát tudatos hírfogyasztónak gondolja, de az általa adott válaszok alapján nem tekinthető annak. Ennek következtében kevésbé biztonságosan fogyasztja a híreket, és kevésbé tartja fontosnak a saját médiafogyasztási szokásainak megváltoztatását. A kutatásomat szakdolgozat keretén belül végeztem, így a kérdőívem nem tudott egy nagyobb számú sokasághoz eljutni, amely vélhetőleg nagyobb mértékben alátámasztotta volna a hipotéziseimet. Mindezek mellett egy kvalitatív kutatási módszer bevonása is segített volna az egyének online kommunikációjának megértésében. Az álhírek szempontjából további kutatási lehetőségként a deepfake jelenséget lenne érdemes kutatni, hiszen mondhatjuk, hogy jelenleg az ilyen típusú tartalmak tévesztik meg a legtöbb médiafogyasztót. Érdemes lenne vizsgálni azt is, hogy a járványhelyzet lecsengése és a korlátozások feloldását követően, milyen mértékben maradnak meg a pandémia alatt felerősödő hírolvasási és kapcsolattartási szokások.