A transzgenerációs kommunikáció szerepe az értékrend kialakulásában

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozathoz szükséges elméleti háttér áttekintésénél a transzgenerációs trauma és hatás definícióján kívűl megvizsgáltam az indirekt öröklődés formáit, az értékrend szerepét és definícióját, valamint a különböző generációk szerepét az értékrendre. Számos külföldi és magyar tudós kutatásának és eredményeinek átolvasásával, és az összefüggések levonásával. Felállítva a szakdolgozatom másik nagy tartalami egységének, az önálló kutatásnak, az alapját adó hipotéziseket. Az elvégzett kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam a nagyszülői generáció értékrendre gyakorolt hatását. A vizsgálni kívánt összefüggésről a legátfogóbb képet egy kérdőíves felméréssel kaphattam, amit az adatközlők online formában töltötték ki. Az űrlapban három kérdéscsoporttal igyekeztem felmérni a vizsgálati kérdéseimet. Az első kérdéssor a beszélgetések során elhangzó témákat igyekezett felmérni, a második az elhangzott tanácsok gyakoriságát az utolsó esetében pedig a szülői és nagyszülői hatások erőssége volt a téma. Az eredmény alapján megállapítható, hogy az értékrend kialakulásában, alátámasztva a hipotézisemet, a nagyszülői generáció is részt vesz. Illetőleg a beszélgetések gyakorisága ugyancsak hatással van azokra az értékekre melyek beépülnek és az élet során támpontotokként szolgálnak a helyes úton maradásban. Ennek ellenére, hogy bár a nagyszülők szerepvállalása jelentős, az eredmények azt bizonyítják, hogy mégis a szülők azok, akik a legjobban befolyásolják egy személy viselkedését, döntéseit és gondolkodásmódját. Az utolsó megállapítás esetében, amely látszólag ellentétben áll az előzőkkel, fontos lenne egy további kvalitatív kutatás elvégzése is. A mély-interjú lehetőséged adna a személyes élmények és emlékek megvitatására. Valamint bizonyítaná vagy ellenkezőleg cáfolná az előzetes felvetéseimet. Egy másik kutatás alapja lehet (Bodonyi, Busi, Hegedűs, Magyar, & Vizely, 2006) a médiából érkező értékek vizsgálata. Egy kérdőíves felmérés keretén belül összevetésre kerülhetne, hogy a családon belül öröklődő értékek és a médiából elsajátítottak ellentétben állnak-e egymással. Valamint, hogy a média értékek milyen módon befolyásolják a családban tanultakat. Egy másik kiterjesztése lehetne ennek a szakdolgozatnak közvetett átörökítési hatás vizsgálata. Azaz, hogy ez a hatás létező folyamat-e és ha igen milyen jelentősen adja vissza a nagyszülői értékrendet, ha a szülőn keresztül, aki ezt ugyancsak fiatalon tanulta, jut el a gyerekhez. Illetve, ha ez a hatás valós milyen mértékben módosul vagy cserélődik egy újabbra, ha összevetésre kerül a szülőpár másik tagjának magával hozott és tanult értékrendjével. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatához szintén egy kvalitatív vizsgálatra lenne szükség egy kvantitatív kérdőíves kiegészítéssel.