Nyelvi szexizmus a dalszövegekben

Absztrakt (kivonat)

A nemi szerep szerinti szocializáció már fiatal korban kezdetét veszi. Az önmagukról és másokról való tanulás során a gyerekek megfigyelik, hogyan viselkedik nemük többi képviselője, majd leutánozzák a jutalmazottnak talált viselkedésformákat, először családi, majd iskolai környezetben, míg végül a folyamat kiterjed a média színterére is. A jutalmazott magatartás elsajátítása annál egyszerűbb, minél vonzóbbnak tartják azt, illetve minél népszerűbb az a személyt, akitől eltanulják, amelynek értelmében a média által szerepeltetett hírességek és közkedvelt sztárok kiemelt szerepet játszanak a megfelelő nemi alapú magatartás észlelésében és a normatív nemi szerepek meghatározásában (Bussey & Bandura, 1999). Ennek kapcsán felmerül azon énekesek és rapperek problémája, akik szexista megjegyzéseket tesznek dalszövegeikben, ezáltal segítve a nők korlátozott nemi szerepeinek fenntartását, továbbá extrémebb, nőgyűlölő kommentek esetén akár szexuális tárgyként való elfogadottságukat is (Young et al. 2002). A témára irányuló kutatások (Fischer & Greitemeyer, 2006; Johnson, Adams, Ashburn & Reed, 1995; Wester, Crown, Quatman & Heesacker, 1997) bizonyították, hogy jogosak a fenntartások: a szexista dalszövegeknek kitett férfiak agresszívabban viszonyulnak a nőkhöz, míg hasonló zenét hallgató nők hajlamosak elfogadni az ellenük irányuló erőszakot. A média által közvetített, dalszövegekben megjelenő nyelvi szexizmus tehát befolyásolhatja a gyermekkorban kialakult nemi szerepek megítélését, amely hosszú távon hatást gyakorolhat a felnőttek véleményére is a nők nemi szerepeit illetően. Kutatásom azon hipotézisek igazolására szolgál, hogy a magyar rádió által legtöbbször lejátszott slágerek kevésbé szexista dalszövegekkel rendelkeznek, mint az internet legnézettebb dalai, amelynek értelmében lehetséges, hogy a dalszövegekben megjelenő nyelvi szexizmus csökkenő tendenciája megkérdőjelezendő, mivel az eredhet csupán a rádiók cenzúrázási mechanizmusából. A témát előttem kutatókhoz hasonlóan én is tartalomelemzést végeztem, amely során a 2019-es és 2020-as év, illetve a 2021-es év első két hónapjának legtöbbször hallgatott magyar dalaiból vettem mintát, összehasonlítva a játszásszámon alapuló Hivatalos magyar slágerlisták weboldal (rádiós toplista), illetve YouTube által közzétett slágerlistákat (internetes toplista). A dalszövegekben fellelt nyelvi szexizmust az alábbi öt kategória szerint osztottam fel: a nők hagyományos nemi szerepeik szerinti ábrázolása, a női nem alacsonyabbrendűként való feltüntetése, a nők tárgyiasítása (akár szexuális, akár egyéb módon), a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák megjelenítése, illetve a nőkkel szembeni erőszak illusztrálása. Miután a példákat besoroltam az említett csoportokba, összeadtam azok értéket, így megkapva az adott dalban megjelenő nyelvi szexizmus mennyiségét. Ezt követően a kutatási kérdések megválaszolásához összevetettem az összes rádiós, valamint az összes internetes toplistán szereplő dal értékét, majd ugyanezt az összehasonlítást végeztem el évszámok szerint is a második hipotézisem bizonyításához. Elemzésem eredményei igazolták, hogy a rádióban megjelenő dalok jelentős mértékben kevesebb nyelvi szexizmust tartalmaznak, mint a YouTube-on leggyakrabban hallgatott zeneszámok, a nyelvi szexizmus mértékének csökkenését azonban bár 2019-ről 2020-ra egyértelműen megmutatkozott, a 2021-es év első két hónapjában prezentált magas érték okán nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a dalszövegekben szerepeltetett nyelvi szexizmus folytani is fogja a csökkenő tendenciát. Mindennek következtében nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a 2019-ről 2020-ra mutatott csökkenés a rádió szexista dalszöveggel rendelkező számokat szigorúan cenzúrázó metódusából is eredhet. A rádió tehát jó eszköz lehet arra, hogy a publikumot kevésbé szexista számok hallgatására ösztönözze, azonban fontos annak tudatában lenni, hogy mindennek értelmében torz képet is mutathat a nemzet dalfogyasztási szokásairól, illetve a zenében megjelenő nyelvi szexizmus mértékéről. A jövőben érdemes lehet a a magyar slágerekben megjelenő nyelvi szexizmust mind műfaj, mind az előadó neme szempontból megvizsgálni, illetve időben is szélesebb spektrumú kutatást végezni a témában. A cselekvés ideje éppen aktuális, mivel jelentkezni látszik a szexista dalszövegek problémájának felismerése és az azok kezelésére irányuló igény: 2021 áprilisában ugyanis Curwa című slágerének nőgyűlölő dalszövege miatt ítélték fél év börtönre és 15 ezer lej büntetőbírság fizetésére Dani Mocanu román énekest. Az ítélet jelenleg még nem jogerős, azonban az eljárás precedensértékű, mivel korábban nem fordult elő hasonló felelősségre vonás a szexista megnyilvánulások zenén keresztüli közvetítéséért (Kiss, 2021).