A digitális média hatása a gyermekfejlődésre

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatban a digitális média gyermekekre gyakorolt hatásainak járok utána, amelynek részét képezi egy szakirodalmi áttekintés, továbbá a saját kutatásom felépítésének és eredményeinek ismertetése. A szakirodalmi részben korábbi kutatások és a témához kapcsolódó írások elemzésével mutatom be a gyermekfejlődési szakaszok sajátosságait, a gyermekek digitális médiahasználati szokásait, illetve a digitális médiaplatformok lehetséges pozitív és negatív hatásait a meghatározott korcsoportra. Továbbá résztémaként a reklámhatás is előtérbe kerül, amely hozzájárult a gyermekek befolyásolhatóságának vizsgálatához. A vizsgálni kívánt korcsoportot 0-6 éves kor között határoztam meg, így a kutatásom is erre a korosztályra koncentrálódott, amely segített felmérni az alfa generáció digitális médiával való kapcsolatát magyar viszonylatban. A kutatásom fő kérdései, hogy aktuálisan milyen digitális médiafogyasztási szokásai vannak a 0-6 éves gyermekeknek, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak a digitális médiafogyasztásnak erre a korosztályra, valamint, hogy milyen mértékben tudják a szülők felügyelni gyermekeik digitális tartalomfogyasztását. A kutatásom hipotézisei összefoglalóan pedig a gyermekek túlzott digitális médiafogyasztására; az okostelefon mint eszköz és az online világ, mint fogyasztási forma preferenciájára; a túlzó reklámmennyiségre, valamint a gyermekek magányos tartalomfogyasztására vonatkoztak. A kutatás egy online kérdőív formájában valósult meg kisgyermekes szülők körében, akiknek gyermekei a meghatározott korcsoportba tartoztak. A kérdőív elemei a gyermekek digitális médiahasználati szokásaira, a reklámokkal való viszonyukra, a szülői szabályozásokra, valamint szülői véleményekre koncentrálódtak a digitális média pozitív és negatív hatásait, a függőség kialakulását, illetve a szülő-gyermek konfliktusokat fókuszba helyezve. A kérdőívet 199-en töltötték ki, amely lehetőséget nyújtott a témakör és a vizsgálni kívánt minta árnyalt elemzésére. A beérkező válaszok analízisén túl korrelációvizsgálatot is végeztem a különböző elemek, jelenségek és vélemények összefüggéseinek megismerése érdekében. Mindez egy részletes és információgazdag kutatást eredményezett, amely beilleszthető a korábbi, hasonló témában folytatott kutatások sorába. Továbbá esélyt ad a jelenlegi 0-6 éves korosztály és szüleik digitális médiával való kapcsolatrendszerének feltérképezésében, amely későbbi vizsgálatokhoz is hasznos információkat nyújthat.