Manipulációs technikák a magánéletben

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja legfőképpen az volt, hogy felderítsem a szándékos befolyásolási folyamatok színtereit, módszereit és hatásait. Olyan a szakirodalom által elismert és bejegyzett kommunikációs stratégiákat vettem górcső alá, melyeket leginkább az üzletemberek, PR szakemberek és politikusok számára fejlesztettek ki, de bizonyos esetekben átültethetők a civil életbe is. Gyakorlati síkon elemeztem a metódusokat, azaz olyan konkrét magánéleti eseteket szimuláltam a saját környezetemben, ahol együttműködést célzó manipuláció történt. Ezt követően analizáltam, hogy a megfigyelt manipulációs technika, mennyire volt sikeres, morálisan elfogadható, könnyen alkalmazható és használata leplezhető, illetve definiáltam, hogy mit értek az „etika” kifejezés alatt. Mind kvalitatív, mind kvantitatív kutatást végeztem, kvalitatív kutatás volt a kíséreltek végrehajtása és értékelése, kvantitatív pedig, a kísérletek eredményeit bíráló kérdőíves felmérés. A vizsgált terület, a manipuláció, nem egy új keletű jelenség, mindig is jelen volt, napjainkra azonban exponenciálisan megnövekedett a manipulatív hatások száma, amelyekkel befolyásolni szándékoznak minket. A meggyőzési módszerekkel tisztában kell lenni, fel kell rájuk készülni és érdemes akár elsajátítani is őket, a megszerzett tudást pedig úgy szabad felhasználni, hogy az ne lépjen át egy bizonyos határt, morálisan is megfelelő legyen. A kutatásom során több olyat is találtam, ami megfelel a fennemlítetteknek, így az eredményeim még inkább hasznosak lehet bárkinek, akit érdekel a kommunikáció és a pszichológia világa, de természetesen azoknak is, akik azt gondolják, hogy számukra érdektelen. Kutatásom során az egyik legfőbb kiindulási alap Robert B. Cialdini: Hatás – A befolyásolás pszichológiája c. nagysikerű könyve volt. A szociálpszichológus író mind elméleti, mind gyakorlati viszonylatban elemzi a különböző meggyőzési technikákat, átfogó, alapvető összefoglalást adva ezáltal a témában. Szakemberek véleményét is kikérve választottam ezt a szakdolgozatom gerincének. Emellett Josef Kirschner: A manipuláció művészete c. szerzemény, a maga praktikus, nyers tárgyilagosságával, és Eric Berne: Emberi játszmák c. mű, a szórakoztató és meghökkentő realisztikusságával jelentette a kutatás fő „mankóit”.