Nemi eltérések a gyűlöletbeszéd hajlandóságában a homoszexualitás ellen

Abstract

A közösségi média nagyszabású terjedésével kommunikáció áttevődött a nyilvánosság színterére, ahol a felhasználók kifejthetik egyéni perspektívájukat és hangot adhatnak akár névtelenül is véleményüknek. A pozitív lehetőségek mellett a gyűlöletbeszéd megnyilvánulása is előtérbe helyeződött, amire a legelterjedtebb felület a Facebook oldala. Ugyan veszített népszerűségéből, de ugyanúgy a közösségi média koronázatlan királya, ahol a homoszexuálisokkal szembeni kirekesztés tárháza egyre csak bővül. Mindennapi társadalmi problémák egyike a szexuális irányultság negatív megkülönböztetése és támadása, amely egyre nagyobb figyelmet kap a kibertér bővülése által. Mindennek egyik alappillére a szólásszabadság kihasználása, illetve az anonimitás, melyekből a véleményformálás könnyen átfordulhat gyűlöletbeszéddé egyes személyek vagy csoportok felé. Ugyan a törvény büntetni ezt a fajta magatartást, de az internet adta lehetőségek miatt ezek lenyomozása igen sok akadályba tud ütközni és megnehezíteni a hatóságok dolgát. Ennek kapcsán új kérdés merül fel, miszerint melyik nem hajlamosabb a gyűlöletbeszéd praktizálására és mik lehetnek ennek a háttérben megbújó okai. A negatív diszkrimináció ezen fajtája a homofóbia, mely először szóban volt érzékelhető Magyarországon, viszont mint minden kommunikáció és kapcsolattartáshoz szükséges eszköz, ez a fajta attitűd is áttevődött a közösségi média felületeire. A férfi és női gondolkodásmód, illetve gender kommunikáció feltárásával láthatóvá vált, hogy a társadalmi nemnek a szerepe felerősödött, viszont ezzel párhuzamosan a maszkulin és feminin vonások közti határ is elmosódni látszik. Egyre több esetben figyelhető meg, hogy a nők maszkulin jellemvonásokat hordoznak, illetve a férfiak feminin jegyeket képviselnek, ami teljesen függetlenül történik a szexuális irányultságtól. A heteroszexuális férfiak viszont ezt a magatartást nehezen fogadják el és homoszexualitással azonosítják. A férfiaknál tartózkodás figyelhető meg, ha a homoszexualitásról van, mivel veszélyeztetve érzik saját férfiasságukat, ezért védekező mechanizmusként a gyűlölködést választják. Ennek megakadályozását a média sem segíti, tekintve, egy negatív képet alkot legtöbbször a homoszexuális emberekről, ezáltal a fogyasztók véleményét is tudja manipulálni. A kutatás során a kvalitatív és kvantitatív módszerrel is azt az eredményt kaptam, hogy a férfiak hajlamosabban a gyűlöletbeszéd használatára a homoszexualitással szemben, mivel a nők természetüknél fogva elfogadóbbak és az anyai ösztönök miatt gondoskodóbban mások felé. A férfiak ezzel szemben a maszkulinitás, illetve az agresszív viselkedésiforma hajlandósága miatt nagyobb eséllyel ítélkeznek vagy határolódnak el a homoszexualitástól, amit a közösségi média felületein is megjelenítenek és nyíltan képviselnek.