Érzelmi és szociális kompetenciák vizsgálata a Nemzeti alaptantervben

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évtizedekben a közoktatással foglalkozó szakemberek elkezdték felismerni a szociális- és érzelmi kompetenciák jelentőségét. (Zsolnai és Józsa, 2003) Az említett kompetenciák fejlesztésére nagyobb szüksége van a diákoknak, mint valaha, mivel a szocializációs környezetünk megváltozott, a pandémia okozta online oktatás és az emiatt létrejött izolálódás miatt. Az oktatási rendszer struktúrája a technológia gyors fejlődése és jelenlegi világjárvány miatt kialakult körülmények következtében, nagymértékben átalakult. Az online térhódítás és az emberi érintkezés kerülése még nehezebb helyzetbe hozza a pedagógusokat. A körülmények ellenére és inkább a kialakult helyzethez alkalmazkodva szükségesnek tartom, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a szociális és az érzelmi kompetenciák fejlesztése. Az érzelmi intelligencia fejleszthető, helyes érzelmi kommunikáció alkalmazása érdekében a diákoknak és a tanároknak is szükségük van ezekre a készségekre, a tanulási folyamatok hatékonyságának és eredményességének a fokozása érdekében (Goleman, D. 1997). A kutatásomban azt vizsgálom, hogy az integratív szociáliskompetencia-modell öt eleme (Csapó, Zsolnai, 2011) miképp jelenik meg a Nemzeti Alaptantervben. A vizsgálat az általános iskola alsó tagozatára fókuszál, mivel a gyermekek érzelmi kifejező készségei ebben a korban jobban formálhatók (Lane és Schwartz,1987). A kutatás módszertana egyfelől a Nemzeti alaptanterv tartalomelemzése, amely fényt derít arra, hogy a magyar oktatás irányelveiben mennyire és milyen minőségben van jelen a szociális érzelmi kompetenciák fejlesztése. Emellett gyakorlati szempontból felülvizsgálva a tartalomelemzést, Zsolnai Anikóval készített strukturált interjú segítségével, kitekintést végzek, amelynek célja a szociálisan kialakult emocionális mechanizmusok kommunikációjának kutatása az oktatási környezetben és az általános iskolásokat oktató pedagógusok körében. A kutatás eredménye, hogy a NAT tartalma részben tér ki az érzelmi képességek, szociális kommunikáció fejlesztésére, a megküzdési stratégiákat csak érintőlegesen említi. A szociális problémamegoldó és -érdekérvényesítő képességek fejlesztése megfigyelhető a vizsgált dokumentumban, a kitekintés során fény derült a szocioemocionális kommunikáció hiányára a pedagógusok körében.