A vizuális retorika szerepe A Gyűrűk Ura – A két torony című filmben

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a vizuális retorika fogalmát járja körbe és mutatja be a médiaretorikát A Gyűrűk Ura – A két torony című filmadaptáció alapján. Írásommal azt kívántam alátámasztani, hogy a vizuális megjelenítés képes retorikus funkciókat betölteni, mely releváns szerepet játszik a filmgyártásban. Nagy hangsúlyt fektettem a különböző értékek és attitűdök képernyő általi közvetítésére. Emellett olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy a műalkotás, miként ábrázolja a néző számára a barátságot vagy a hatalmat, illetve azokat a gondolatokat, értékeket, melyek Tolkien történetében jelentős szerephez jutnak. A képi retorika bemutatásánál Aczél Petra – Médiaretorika és Hill & Hellmers – Defining Visual Rhetorics című írására támaszkodtam, továbbá történeti hátterének áttekintéséhez Sonja K. Foss – Handbook of Visual Communication művét használtam fel. A trilógia értelmezésében nagy szerepet játszott John Gart – Tolkien világai című alkotása. Dolgozatomban Alfred Hitchcock filmrendező nevét relevánsnak tartottam megjegyezni, hiszen felismerte a vászonra vitt alkotás képi reprezentációjának relevanciáját. Továbbá említést teszek Vertov kísérletéről, akinek újszerű módszere nagy hatást gyakorolt a filmgyártásra. David Blakesley, vizuális retorikai elemzési rendszere alapján végeztem el tartalomelemzésem a trilógián. Munkája alapján négy fő egységet különböztethetünk meg egymástól: a film nyelvét, ideológiáját, interpretációját és identifikációját. Munkámban két empirikus kutatást alkalmaztam, egy tartalomelemzést és egy online kérdőívet. Tartalomelemzésemben a filmet Blakesley munkája alapján tanulmányoztam, melyben számos képi retorikát fedeztem fel. Ezt követően online kérdőíves kutatást végeztem, melyet 674-en töltöttek ki. A válaszadók nagy arányának, akik nem ismerték a művet, azokat az értékeket képviselték a filmből kivágott jelenetek, amit közvetíteni kívánt velük a rendező. Kérdőívem segítségével egyértelműen alá tudtam támasztani, hogy akik nem ismerik a trilógiát, azok is hasonló értékeket, fogalmakat kapcsolnak a megadott jelenetekhez, mint akik már látták az alkotást. A megkérdezettek válaszai alapján egyértelmű következtetésként vonható le, hogy a képiség, a vizuális ábrázolási mód képes érvelni, értéket jelölni és közvetíteni a befogadó számára. Tehát hipotézisem beigazolódott. Az egyre jobban terjeszkedő közösségi médiában a blogokat és a textualitást felváltja a képiség. Az egyének, a Facebook platformja helyett, gyakrabban posztolnak az Instagramon vagy a TikTok-on. Továbbá az üzenetekben is nagy szerepet kap az emodzsik és a GIF-ek alkalmazása, hiszen segítségükkel a felhasználók sokkal egyszerűbben és hatásosabban kifejezhetik magukat. Az újmédia ezen folyamatával kapcsolatban már születtek tanulmányok, amit én tovább vizsgálnék a befogadókra mért hatásának szemszögéből.