Disztópikus világok propagandája a kamerán át

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom elméleti vázát a médiahatáselméletek mellett a vizuális retorika filmnyelvi eszközei, a propaganda és a filmek kapcsolatának történeti háttere (világháborús propaganda filmek), illetve a filmtörténelem jelentős alkotásainak vizsgálata határozta meg. Kutatásom célja, hogy az általam kiválasztott 12 médiatermék (filmek és sorozatok) tartalomelemzése során alátámaszthassam hipotéziseimet és olyan kérdéseket válaszoljak meg, mint: „A propagandáról szóló filmek vajon teljeskörű képet adnak a jelenségről?”; „A filmek alapján csupán negatív hozzáállással viseltetünk a rendszer és az annak mentén kialakult propaganda iránt?”; „Egydimenzióban létezik a propaganda, vagy a propagandáról készült film is lehet manipulatív?” Az elemzett médiatermékek legfontosabb kritériumai közé tartozott, hogy olyan disztópikus világot fessenek le, ahol az autokrata rendszer társadalmat elnyomó szerepe mellett annak propagandisztikus elemei is bemutatásra kerülnek. A médiatermékek kiválasztását két szempont határozta meg. Elsősorban olyan alkotásokat kerestem melyek a fent említett jellemző mellett, komoly hatást gyakoroltak a közvéleményre, ehhez az Internet Movie Database (IMDb) adatait vettem alapul, azon belül is a közönségtől érkező visszajelzéseket a filmeket/sorozatot illetően. A második szempont a propaganda módszertanára irányuló kijelölés volt. A médiatermékeknek amellett, hogy társadalomformáló szerepük van, be kellett mutatniuk a propagandaelméletek különböző válfajait, így téve minél sokrétűbbé az elemzést. Ez a metódus határozta meg mind a filmek, mind a sorozatepizódok kiválasztását is. David Blakesley vizuális retorikáról szóló tanulmánya alapján dolgoztam ki a tartalomelemzés szempontrendszerét. A filmretorikát alkotó elemeket négy megközelítésen keresztül vizsgáltam, melyek elősegítik a vizuális retorika szélesebb körű megértését. A retorikához hasonló céljuk a meggyőzés és az identifikáció, vizuális formára alakítva. A szempontok alapján kifejezetten a propaganda és a médiahatáselméletek megjelenésének különböző módjait vizsgáltam. Az általam elemzett alkotások elsősorban a vezetőség által közvetített propaganda árnyoldalaira helyezték a hangsúlyt, annak negatív oldalát hangsúlyozták ki. Teljeskörű képet tehát nem feltétlen tudnak nyújtani, hiszen nem adnak választ arra, hogy milyen szándék és struktúra húzódik meg a propaganda különböző eszközeinek alkalmazása mögött. Ennek ellenére viszont terjedelmes spektrumon foglalkoznak a propaganda műfajainak prezentálásával, számos oldalról közelítik meg a kérdéskört, olykor egyes propagandaelméleteket tovább gondolnak, illetve olyan kérdéseket válaszolnak meg velük kapcsolatban, amik szélesítik a közönség horizontját. Egyes alkotásokban megjelent a propagandának a pozitív oldala is, tehát nem csupán negatív módon ábrázolja filmipar a jelenséget, továbbá számos alkotás bizonyította, hogy a propagandát bemutató filmek és manipulatívak lehetnek, ugyanis kifejezetten befolyásoló célzattal készültek az adott alkotások. A dolgozat számos módon fejleszthető, hiszen eredményeit tekintve a tartalomelemzés módszertana miatt szubjektív eredményeket hozott, így egy fókuszcsoportos kutatás, esetleg egy hatásvizsgálat önálló kutatása objektívabb, tartalmasabb végkikövetkeztetéshez vezethet. Az elemzett tartalmak körét is ki lehet terjeszteni, esetleg a főáramban megjelenő médiatermékeket vizsgálva, évtizedekre osztva a manipulatív hatású médiatermékeket, összehasonlítva régebbi és újabb filmek hatását akár több generációt is bevonva a kutatásba.