Az emberbe ültethető mikrochip médiareprezentációja

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat célkitűzése a testbe építhető mikrochipek médiareprezentációjának felmérése. Továbbá kommentelemzésen keresztül meghatározza az emberek attitűdjét az eszköz felé. A dolgozat először a mikrochip jelenlegi alternatíváit, majd a vezeték nélküli kommunikáció rövid történetét tekinti át, kitérve a rövid hatótávú kommunikációs technológiára (NFC) és a rádiófrekvenciás azonosítással működő (RFID) mikrochipekre is. A dolgozat több eddigi vizsgálatra is épít a témában. Többek között Smith (2008) kutatására az emberi mikrochip implantátumok történelméről, egészségügyi használatáról, Herbert (2006) kutatására az eddig hozott törvényekről és Pettersson (2017) kutatására az emberek attitűd felmérésével kapcsolatban. Olyan a média manipuláló erejéről szóló elméleteket is áttekint, mint például a lövedékelmélet és keretezés elmélet Bajori-Lázár (2017) munkája alapján. Petersén (2019) könyvét veszi alapul a mikrochip implantátum médiareprezentációjának vizsgálatakor. Walker és Mals (2020) a génmódosítás médiareprezentációjáról szóló kutatását is áttekinti röviden. A kommentelemzésnél kvantitatív kutatás készült. 150 darab nyilvános Instagram komment került kielemzésre. A legfontosabb kérdések közé tartozik a hozzászólások attitűdvizsgálata. A hozzászólások 61,3%-a volt negatív hangvételű, így az első hipotézis, mely szerint a kommentelők nagyobb része negatívan áll a témához igaznak bizonyult. A vallásos utalást tartalmazó kommentek is szignifikánsan sokszor fordultak elő. Ezek kizárólag negatív hangvételűek voltak, sokan hozzákapcsolták a „vadállat jele” szófordulatot is. Mivel Ez egy olyan ellenzési mód, mely nem használ tudományos érveket, a második hipotézist igazolja, mely szerint az emberek nem csak tudományos érvekkel ellenzik a mikrochip-beültetést. A korábbi eredmények mind olyan kutatásokra alapultak, ahol a részvevők tisztában voltak azzal, hogy válaszaikat felhasználják majd. Ebben a kutatásban a kommentelők nem voltak tisztában ezzel, így nem befolyásolta őket hozzászólásuk írásakor. Kiegészíti Pettersson (2017) eredményét, mely szerint az emberek főképp tartanak ettől az újítástól, ám hozzáad egy új perspektívát is, a vallásosságot. Walker és Mals (2020) kutatása szintén említi a magasabb hatalom gyakori előfordulását az általuk kielemzett kommentek között, így mindkét tanulmányban feltűnik ez a komponens. A dolgozat végső következtetései közé tartozik az, hogy az emberek valóban tartanak a technológiai újításoktól, ám nem feltétlen tudományos alapon magyarázzák azt. Ezt Walker és Mals (2020) kutatása is alátámasztja. A kutatás több kérdést is felvet. Megválaszolatlan kérdés maradt az is, hogy a negatív kommenteket hagyók milyen okból vélekednek így az implantátumról. Ez nem minden esetben volt kifejtve a hozzászólásokban, így nem is minden esetben egyértelmű. Ennek tisztázására érdemes lenne megkérdezni a kommentelőket személyesen, hogy megindokolják hozzászólásaikat, vagy egy kérdőívet készíteni, ahol részletesebben kikérik véleményüket. A vallásos utalás visszatérő elem volt, így az is felmerült bennem kérdésként, hogy milyen szinten terjedt el a vallásos közösségekben a mikrochipről való negatív vélekedés. Ennek felkutatására hívőket lenne érdemes felkeresni, hogy megválaszolják a kérdéseket.