Rajongók és idealizált példaképeik: A One Direction zenekar rajongókra gyakorolt hatása

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam és vizsgáljam, hogyan képes egyetlen zenei előadó jelentős hatást gyakorolni hatalmas tömegek érzéseire, döntéseire és összességében életére. A dolgozat fókuszában az elmúlt évtized egyik legszignifikánsabb előadója, egy brit-ír fiúbanda, a One Direction áll. Az együttes világszerte figyelemreméltó nagyságú rajongótáborral rendelkezik, éppen ezért megfelelő alapul szolgál kutatásom véghezviteléhez. Vizsgálatom során célom az volt, hogy felderítsem, milyen hatással volt az együttes a rajongókra a kitűzött céljaik elérésére való motiváció, külső megjelenésükre és személyiségükre vonatkozó önbizalom, illetve a mások iránti elfogadókészség tekintetében. Továbbá kutattam azt is, milyen kommunikációs eszközök járulnak hozzá ahhoz, hogy ezek az érzetek és gondolatok kialakuljanak a rajongókban. A dolgozatban a rajongói létet vizsgálom a populáris kultúrán belül, a modern zenében, különféle megközelítésekből, így tehát szó esik a rajongás patológiai megközelítéséről, azon belül pedig a paraszociális interakcióról és csúszós lejtő modellről is, valamint kifejtésre kerül a projekció és introjekció jelensége is. Továbbá, olyan médiaelméleti fogalmak, mint például médiakonvergencia vagy kapuőr-effektus segítségével ismertetem a kommunikáció erejét és jelentőségét egy adott rajongótáboron belül, kiemelve többek között az internet és azon belül a közösségi média szerepét a rajongótáborok kialakulásában. Majd a One Direction együttes rövid bemutatását követően, a rajongói identitás létrejöttét, illetve a rajongói kampányokat fejtem ki. Kutatásmódszertani szempontból dolgozatom egyaránt épül kvantitatív és kvalitatív kutatásra. Kvantitatív kutatásomat magyar és angol nyelvű online kérdőív segítségével végeztem, amelyet egy rajongók által létrehozott zárt rajongói Facebook csoportban, illetve Twitteren tettem közzé, valamint privát üzenetekben továbbítottam a célközönség felé. A kérdőív segítségével a csoporttagok viselkedési és kommunikációs jellemzőit vizsgáltam, specifikusan a One Direction rajongótáborában. Összesítve 895 válasz érkezett. Kvalitatív kutatásom alapját pedig 3 félig strukturált interjú képezte, szintén One Direction rajongók körében. Választott módszereim hátterében az arra való igény áll, hogy megismerjem a rajongók mélyebb gondolatait és motivációit rajongásuk tárgyával kapcsolatban továbbá, hogy feltárjam azon kommunikációs sajátosságokat, melyek mentén az adott előadó képes a rajongó személyiségére hatást gyakorolni és önképét formálni. Kutatásom eredményei alátámasztották hipotézisemet, amely szerint a One Direction együttes pozitívan hatott rajongóira motiváció, önbizalom és elfogadókészség tekintetében, amelyhez nem csupán az együttes zenéje, de az általuk közvetített morális értékek és az általuk állított példa, a rajongóik és mások felé irányuló kommunikációjuk és megjelenésük, illetve individuális személyiségük is nagymértékben hozzájárult. Véleményem szerint, későbbi kutatások során izgalmas lehetne az együttes a dalszövegeit és videóklipjeit, mint kommunikatív eszközöket vizsgálni. Továbbá, érdekfeszítő kutatási téma lehet még a One Direction együttes aktív éveinek összehasonlítása az együttes szünetre menetelét követő időszakkal abban a tekintetben, hogy hogyan alakult a rajongói közösség, illetve hogyan hatott a szünet a banda korábbi sikereire és a tagok szólókarrierjére. A közösségi média és összességében az online tér elmosta az idő- és tér szabta határokat, amely jelentősen hozzájárult az együttes hírnevének kialakulásához, illetve elért sikereihez. A rajongók az internet nyújtotta lehetőségek által, a világ szinte bármely pontján, bármikor figyelemmel követhetik bálványaikat. Mindezek hatására pedig a rajongótáborok kialakulása és kommunikációja minden korábbinál gyorsabbá és egyszerűbbé vált.