A rögzült és fejlődő szemléletmód szerepe a munka és tanulás területén

Absztrakt (kivonat)

Miután találkoztam egy könyvvel, ami a rögzült és fejlődő szemléletmód elméletéről szólt, feltámadt bennem a kíváncsiság, hogy mélyebben megismerkedjem ezzel a témával. Ehhez a szakdolgozatírás nagyszerű lehetőségként szolgált. A két szemléletmód közötti alapvető különbség az intelligencia, a tehetség és a személyiség megítélése. Míg a rögzült kategória ezeket olyan velünk született adottságnak tekinti, melyeket nem lehet megváltoztatni, addig a fejlődő típus hisz ezek alakításában, formálásában. Minden emberben megtalálható a két típus, csak különböző arányban vannak jelen. Szakdolgozatomban a fiatal felnőttek - egyetemisták és pályakezdők – szemléletmódjának tanulmányozását tűztem ki célul. A szemléletmódok napjaink egyik kiemelkedő alkalmazási területe a vállalati közeg. Egyre növekvő tendenciát mutat a fejlődő szemléletmódot erősítő eszközök tudatos implementálása. Úgy gondolom, ezek ismerete mindenki számára hasznos tudást nyújthat, hiszen lehetőség van saját szemléletünk alakítására. Tudatos cselekvés mellett felismerhetjük, melyek azok a területek vagy szituációk, ahol fejlődésre van szükségünk. Célzott figyelemmel pedig sokkal hamarabb képesek leszünk a szakmai és személyes növekedésre. A szervezeti adaptáció meghatározó szerepelőjének a humán erőforrás menedzsment tekinthető, így ennek alapvető folyamataihoz próbáltam hozzárendelni a szemléletmódok tényezőit és eszközeit. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a fiatal felnőttek milyen arányban rendelkeznek a két szemléletmóddal, illetve van-e bármiféle befolyásoló hatása a nemnek, a kornak és a munkatapasztalatnak a követett szemléletmódra vonatkozóan. Mindezek mellett azzal is megpróbálkoztam, hogy feltárjam, milyen hiányosságokkal küzd napjaink fiatal korosztálya, mely megfelelő segítséggel orvosolható lehet. A humán erőforrás menedzsment szerepének felemelkedése mellett a szemléletmódok kulcsfontosságú jellemzőit mutattam be. Fontos részét képezte a dolgozatnak a fejlődő szemléletmódot ösztönző eszközök ismertetése, illetve a lehetséges hibákra való figyelem felhívása. A célcsoport vizsgálata egy kérdőíves felméréssel történt. Leginkább olyan szakirodalomból válogatott és általam írt állításokat használtam, melyek az általános jellemzők mellett a tanuláshoz és a munkához is szorosan kapcsolódnak. A kérdőív a szemléletmód megítélését, valamint a tényezők közötti összefüggéseket volt hivatott mérni. Az oktatási szintek emelkedésével a diákokkal szemben támasztott elvásárok is fokozatosan nagyobb kihívásokat jelentenek. Elvégzésükhöz egyre erősebb fejlődő szemléletmód szükséges, ahogy ezt a vizsgált csoportom is mutatta. A szemléletmódok életünk számtalan területére hatással vannak, de ez fordított irányban is érvényes. A külső tényezők is ugyancsak meghatározó elemei formálódó szemléletünknek, melyektől nem lehet eltekinteni. Habár a kutatásom nem mutatott egyértelműen stabil kapcsolatot az életkor és a munkatapasztalat befolyásoló erejével, számos más szempont is akad, melyeket érdemes lehet vizsgálni. A rögzült embereknek egyértelműen nagyobb változásra van szükségük a hátráltató tényezők leküzdésében, de ez nem jelenti azt, hogy az erősen fejlődő kategóriába eső személyeknek nem szükséges a növekedés. Mindenkinek vannak gyengébb pontjai, melyekre figyelmet kell szentelni. Ezeket a fejlesztendő részeket a vállalatok sem hanyagolhatják el, hiszen szervezeti tudásuk és növekedésük alapját munkavállalóik biztosítják. Ahhoz, hogy a fiatal generáció magabiztosabban léphessen fel a kihívásokkal szemben és ne féljen a hibázási lehetőségektől, a vállalatoknak stabil alapot és támogatást kell nyújtania. A személyes növekedés, tanulás, kreativitás és önálló gondolkodás elsajátítása mindkét fél számára képes megteremteni a siker alapját.