Robotic process automation technológiai integrációja fejlesztói szemszögből

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája az, hogy a folyamatfejlesztők milyen problémákat észlelnek „Robotic Process Automation” (RPA) folyamatfejlesztés bevezetése folyamán, illetve mely problémák megoldását szeretnék ők leginkább. Azért választottam a fejlesztők szemszögéből való vizsgálatot, mert kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a technológiák szervezeti bevezetésébe, viszont tapasztalataik és észrevételeik ritkán vannak figyelembe véve. Éppen ezért hiszem, hogy észrevételeik megismerésével olyan javaslatok születhetnek, melyek segíthetik az új technológiák hatékonyabb szervezeti bevezetését. Az RPA egy olyan szoftver, amit a számítógépre lehet telepíteni és be lehet programozni szabályokon alapuló feladatok elvégzésére, amennyiben a feladat ritkán változik, nem túl bonyolult és nem igényel kognitív képességet. Azért ezen a technológián keresztül kutattam a fejlesztők tapasztalatait, mert ez még egy viszonylag fiatal technológia, és mert egyre nagyobb színteret nyer a munka világában. Ahhoz, hogy közelebb kerüljek dolgozatom fő kérdéséhez, vizsgáltam, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy új technológia elfogadását egy szervezetben. Több technológia elfogadási modell létezik, melyek közül én a „Technology – Organization – Environment”, azaz TOE modellt választottam kutatásomhoz. Ez a modell általánosan vizsgálja, hogy milyen technológiai, szervezeti és környezeti tényezők befolyásolhatják a technológia elfogadását. Irodalmi anyagom feldolgozása során azt találtam, hogy a leggyakrabban felmerülő problémák közé a kommunikáció-, dokumentáció-, mérhetőség hiánya, munkavállalói rezisztencia, és az informatikai háttér biztosításának hiánya tartozik. Ebből a felsorolásból a kommunikáció-, dokumentáció hiánya és a munkavállalói rezisztencia szervezeti tényezőkhöz tartozik, míg a mérhetőség hiánya és az informatikai háttér biztosításának hiánya technológiai tényezők közé tartoznak. Ezek után az eredmények után arra számítottam, hogy kérdőíves kutatásomra érkezett válaszok ezzel közel azonosak lesznek. Kérdőívem célcsoportja szűk volt, mert olyan embereket céloztam meg, akik vagy már dolgoztak RPA folyamatfejlesztéssel, vagy kérdőívem kitöltésekor pont dolgoztak vele. A 42 válaszadóból csak 30 embernek volt már RPA fejlesztéssel kapcsolatban tapasztalata, és analízisemben ennek a 30 főnek a válaszát használtam fel. A kérdőív válaszai alapján a legtöbbször a dokumentáció-, kommunikáció-, eredmény mérhetőség és az informatikai háttér biztosításának hiánya merül fel, mint akadály. Viszont a beérkező válaszok alapján nem feltétlenül a legtöbbször megjelenő problémák azok, amelyek a legtöbb gondot okozzák. A fejlesztők válaszai alapján több figyelmet kellene szentelni a kommunikáció javítására, folyamat megismerése és folyamat egyszerűsítésére, elvárások tisztázására és az informatikai segítség biztosítására. TOE modell alapján a fejlesztők problémái, a kommunikáció hiányának kivételével, technológiai tényezők közé tartoznak.