Hulladékgazdálkodás a Visegrádi országokban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a hulladékgazdálkodás témakörében készült, a Visegrádi országok hulladékgazdálkodására fókuszálva. A dolgozatom alapvető célja az volt, hogy megvizsgáljam a Visegrádi országok jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetét. Dolgozatom során a hulladékgazdálkodási adatokat összehasonlítottam az országok között, illetve az EU-s átlaggal is. Szakdolgozatom 5 fő részből áll. Az első részben a hulladékgazdálkodás elméleti kérdéskörét vizsgáltam, a hulladékok csoportosítása, a hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, eszközrendszere és a körforgásos gazdaság szempontjából. Ezt követően a Visegrádi országok kialakulásának rövid történetét mutattam be, illetve az országok gazdasági és demográfiai mutatóit elemeztem. A gazdasági és demográfiai mutatókat, azért tartottam fontosnak, mivel rájöttem, hogy ezek az adatok kapcsolatban állnak a hulladékkeletkezéssel. A harmadik fejezetben a gazdasági és jogi szabályozást tanulmányoztam, amely során összehasonlítottam a hulladéklerakás díjának mértékét, illetve a gazdasági ösztönzők alkalmazását egy konkrét példán keresztül bemutatva. A gazdasági szabályozás után megvizsgáltam a jogi szabályozásokat és azt is, hogy az egyes országok ezeket milyen módon építik be a saját jogrendjeikbe. A szabályozások ismertetését követően a hulladékkeletkezés mértékéről, illetve a hulladékok kezeléséről írtam. A hulladékkeletkezést egy főre vetítettem le az összes hulladékkeletkezés, illetve a lakossági hulladékkeletkezés szemszögéből. Az idősorosan megjelenített adatoknál az Eurostat adatait használtam, a növekedés, vagy csökkenés miértjére igyekeztem magyarázatot találni. Az adatokat összehasonlítottam az európai uniós átlaggal, illetve az országok között is egy rangsort állítottam fel. A hulladékok kezelésénél a nemzeti statisztikai hivatal adatait használtam, mivel azt figyeltem meg, hogy ezek sokkal részletesebbek, mint az Eurostat adatszolgáltatása. A hulladékkezelésnél a lakossági hulladékok kezelési módszereit vettem figyelembe. A hulladékkezeléshez tartozik a szelektív hulladékgyűjtés, amelynek az alapvető célja a hulladékok újrahasznosítása, így a továbbiakban ezen szempontok alapján elemeztem a Visegrádi országok hulladékgazdálkodását. A hulladékkeletkezéshez hasonlóan az EU-s átlaghoz viszonyítottam az adatokat. A dolgozatom végén vegyes képet kaptam a Visegrádi országok hulladékgazdálkodásáról. A hulladéktermelés tekintetében a Visegrádi országok az EU-hoz képest kisebb mennyiséget generálnak, viszont a hulladékok kezelésében a Visegrádi országok el vannak maradva. A hulladékkezelési adatok alapján azt a konzekvenciát vontam le, hogy a fejlődés mértéke fokozatos, a növekedési ütem felgyorsítása érdekében működőképes intézményrendszerekre és szigorúbb szabályozásokra van szükség.