A személyiség, az érzelmi beállítottság és a kiégés vizsgálata a magyar légiutas-kísérők körében

Absztrakt (kivonat)

A légi személyzet köztudottan nagy munkaterhelésnek van kitéve. Egy-egy járat során megszabott idő alatt kell a szervízt lebonyolítaniuk, gondoskodni az utasokról és a kabinról. Az utasok légitársaságról formált véleményét meghatározza a légiutas-kísérők magatartása. Ezeknek a munkavállalóknak nem csupán ételt és italt kell felszolgálniuk a repülőút során, hanem gondoskodnak a felmerülő konfliktusok megoldásáról, vészhelyzet esetén az utasok épségéről. Munkájuk sokrétű, ami speciális személyiséget igényel. Szakdolgozatomban a magyar légiutas-kísérőket vizsgáltam a személyiség, az érzelmi beállítódás és a kiégés tekintetében. Ezen tényezők közvetlenül a munkavállalók, közvetve a vállalat teljesítményére is hatással vannak. A célom az volt, hogy feltérképezzem a magyar légi kísérők személyiség profilját és ennek a munkára gyakorolt hatásait. A légiutas-kísérők vizsgálatát online kérdőívvel végeztem, mely a TIPI személyiségtesztet, a PANAS-X Érzelmi Beállítódás Skálát és a Koppenhága Kiégés Leltárt tartalmazta, továbbá kiegészítettem a kérdőívet demográfiai és a munkakörre jellemző kérdésekkel. A TIPI személyiségteszt alapján legmagasabb értéket a lelkiismeretesség, nyitottság és extraverzió skálákon érték el. Azonban nem szabad elfelni, hogy ezen személyiségvonások elsajátíthatóak. A válaszadók többsége meg is erősítette, hogy a hivatása pozitív irányba formálta a személyiségét. A magyar légiutas-kísérők többsége pozitív érzelmi beállítódású a PANAS-X skála eredményei szerint. Azok, akik pozitív érzelmi tónussal bírnak, feltehetőleg extrovertáltak, azonban jelen kutatásban a két tényező között csak kismértékű pozitív együtt járás volt kimutatható. Az ilyen tulajdonságú személyek kevésbé égnek ki érzelmileg, teljesítményük kiszámítható lesz, elégedettebbek lesznek munkájukkal, ezáltal csökken a fluktuáció veszélye. A kiégést az általam magyarra fordított Koppenhága Kiégés Leltárral végeztem, a légiutas-kísérők válaszai alapján több energiát fektetnek az utasokkal történő munkába, mint amennyit visszakapnak ebből. Ez hosszú távon megterhelő számukra, és az érzelmi kimerülés egyik kiváltó tényezője lehet. A kiégés mértéke mindhárom alskálán átlagos értéket mutatott. Ez két tényezőnek tudható be, az egyik a személyzet megfelelő kiválasztása, a másik a koronavírus. A kérdőív felvételekor már jelen volt a világjárvány, így a légiutas-kísérők kevesebbet voltak munkában, aminek köszönhetően lehet, hogy kevésbé érezték magukat kimerültnek. Mivel kutatásomban csak tényezők közötti kapcsolatot vizsgálok, így a kiégés mögöttes okát sajnálatos módon nem tudom feltárni. A kapott értékek alapján elmondható, hogy a légitársaságok nagy hangsúlyt fektetnek a légiutas-kísérők kiválasztásába, a TIPI személyiségteszten azon a faktorok emelkedtek ki, amiket a légitársaságok felvételi követelményként tüntetnek fel weboldalukon. A válaszadók többsége elismert, hogy a munka jó irányba formálta a személyiségét. Azonban a válaszadók majdnem fele bevallása szerint viselkedett már úgy utassal, hogy azt később megbánta, ezen személyek többsége negatív érzelmi tónussal bírt. Ebből arra következtethetünk, hogy negatív érzelmi beállítódású légiutas-kísérők olykor nehezebben szabályozzák érzelmeiket, amik hatással lehetnek az utasok jóllétére. A légitársaságnak érdemes vizsgálnia a munkavállalók érzelmi tónusát a kiválasztás során. A kutatás eredményei megerősítik, hogy a pozitív érzelmi beállítódású légiutas-kísérők nagyobb valószínűséggel sikeresebbek lesznek munkájukban, jobban szabályozzák érzelmeiket, mint a negatív tónusú kollégáik. Ebből az is következik, hogy a pozitív érzelmi beállítódású személyeket kevésbé fenyegeti a kiégés, összességében, hosszú távon érdemesebb őket alkalmaznia a légitársaságnak.