A Z generáció karrieraspirációinak vizsgálata a horgony modellen keresztül - a Budapest Business Club példája

Abstract

Szakdolgozatomban a munkaerőpiacra belépő legfiatalabb, vagyis a Z generáció tagjainak karrieraspirációit vizsgáltam Schein (1974) karrierhorgony modelljének segítségével, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik legnagyobb diákszervezetének, a Budapest Business Club példáján keresztül. A fiatal egyetemista hallgatók munkával kapcsolatos céljainak, értékeinek és motivációinak megértése a munkaadóknak is fontos információval szolgálhat, ezáltal ugyanis segíthetik őket a tudatos választásban, valamint csökkenthetik saját költségeiket és a fluktuáció mértékét is. Dolgozatomat a témaválasztással kapcsolatos motivációim ismertetésével kezdtem, majd bemutattam a karrier fogalmának eddigi megközelítéseit és elhelyeztem a kutatásom alanyául szolgáló szervezet tagjait a karrierszakasz elméletekben. Két meghatározó pályaválasztási elmélet kifejtésével folytattam, azon belül is nagy hangsúlyt fektetve a karrierhorgony modellre, amin saját kutatásom is alapult. Végül, a Z generáció munkaerőpiaci jellemvonásaival zártam szakirodalmi áttekintésemet. Ezután következett az empirikus kutatásom, az online kérdőívem, kutatási alanyom és a kutatási körülmények bemutatása. A következő részben kutatásom eredményei, a legfontosabb összefüggések és megállapításaim kerültek részletezésre. Az összegzéssel, további kutatási irányok meghatározásával és a kutatás korlátainak felvázolásával zártam dolgozatomat. Az online kérdőív eredményei alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a Z generációs tagok számára az a legfontosabb, hogy életstílusukat támogató, ahhoz igazodó munkát végezhessenek. A megkérdezetteknek jelenleg akár életstílusuk részét is képezheti a diákszervezeti tevékenységük és munkájuk, ezzel is a számukra kulcsfontosságú biztonság és stabilitás érzését adva. A kutatás eredményei rámutattak, hogy a generáció tagjai igénylik az önálló munkavégzés lehetőségét, vágynak a szabadságra, függetlenségre és autonómiára. A dolgozat meglepő megállapítása, hogy bár a szervezetbe belépve nem fogalmaztak meg a tagok vállalkozói ambíciókat, és nem fordítottak kiemelt figyelmet a vezetői kompetenciára, de a szervezetben eltöltött idő növekedésével párhuzamosan folyamatosan fokozódott azoknak a nyitottsága erre az életpályára, akiknek felsővezetői pozícióban is lehetőségük volt kipróbálniuk magukat.