Az elégedettség és a bizalom hatása a sportcsapat teljesítményére

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a bizalom, mint pszichológiai tényező, milyen hatással van a sportcsapat teljesítményére. Csapatsportnak azokat a sportokat tekintettem, ahol legalább egy társsal közösen küzd a játékos. Kutatásom során az élsportolókat vizsgáltam, azaz azokat a személyeket, akik számára megélhetést is biztosít a sporttevékenység űzése. A dolgozat elméleti felépítése során először különböző sportszakemberek értelmezése alapján bemutattam, hogy milyen cselekvések tekinthetők sportnak, ezután ismertettem, hogy milyen tényezőket alapul véve különíthető el a szabadidősport az élsporttól. A harmadik szakaszban a csoportot definiáltam, majd az ehhez szorosan kapcsolódó, csapatfejlődési fázisokat mutattam be. Ötödik elméleti részként megvizsgáltam a csapatban lévő hierarchiának a kialakulását és fontosságát. A hatodik alfejezetben értem el szakdolgozatom központi témájához, a bizalomhoz. Itt ismertettem a magas és az alacsony bizalomszintű csapatok jellemzőit, a szervezetei bizalom jelenségszintjeit, a bizalom kialakulásának folyamatát, majd az edzőbe bizalom fontosságát, végül röviden kitérek az edző érzelmi intelligenciájának jelentőségére. A hetedik részben az elégedettség hatásait vizsgáltam, végül pedig az emberi erőforrás megjelenését mutattam be a sport világában. A kutatást három hipotézis alapján végeztem: 1. A vezetőbe vetett bizalom hozzájárul a csapat sikerességéhez (arra vonatkozó szubjektív észlelés, hogy az adott pillanatban elérik az év elején kitűzött célt). 2. Minél inkább elégedettek a szervezeti juttatásokkal, vagy azok észlelt igazságosságával, annál nagyobb a szervezetbe vetett bizalom. 3. Minél nagyobb a csapattagok egymással kapcsolatos bizalma, annál nagyobb az egyéni teljesítmény-hozzájárulás. A vizsgálathoz kvantitatív, online kérdőíves módszert választottam, melyhez Sass szervezeti bizalom és Riemer sportolói elégedettség kérdőíveit vettem alapul. A kérdőívet 100 csapatsportot versenyszerűen űző sportoló töltötte ki, így korlátozott a reprezentativitás. Demográfiai szempontok alapján nem tettem különbséget köztük. A kiértékeléskor az elégedettség hatását vizsgáltam a bizalomra Pearson-féle korrelációval, a bizalmat befolyásoló tényezőket regresszióval, az alacsony és a magas edzőbe vetett bizalomszintet pedig T-próbával néztem meg. Az eredmények kiértékelése SPSS programcsomagban történt. Az első hipotézis eredményeiben, a sikerességet mutató tényezők és a vezetőbe vetett bizalom nem mutattak együttjárást. T-próba eredményei sem mutattak szignifikáns eltérést az alacsony és a magas vezetőbe vetett bizalom között A szervezetbe vetett bizalomra az egyéb támogatással való elégedettség gyakorolja a legnagyobb hatást. Az eredményeket alapul véve az állítást elutasítottam. A második hipotézis vizsgálatára kapott korreláció, az integritás és a szervezeti juttatásokkal való elégedettség között gyenge, de biztos a kapcsolat, az integritás és az egyéni teljesítménnyel való megelégedettség pedig közepes mértékben befolyásolják egymást. A regresszió alapján az egyéb támogatással való elégedettség hat leginkább a szervezetbe vetett bizalomra. A válaszok alapján a második állítást elfogadtam. A harmadik hipotézis eredményében a kölcsönös csapattársi törődés és a csapattársi visszaélés hiánya is közepes erősségű kapcsolatot mutat az egyéni teljesítménnyel való elégedettséggel a korreláció alapján. A regressziós elemzés kimutatta, hogy az egyéni teljesítménnyel és a csapat egységességével való elégedettségre a kölcsönös csapattársi törődés és a csapattársi visszaélés hiánya gyakorolja a legnagyobb hatást. Az eredményeket alapul véve az állítást elfogadtam. A kutatás elvégzése után arra a következtetésre jutottam, hogy a teljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezők ismeretére és alkalmazására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, melyhez elengedhetetlen az edzők és a klubok edukálása, így elérve a hosszútávon fenntartható jó teljesítményt.