„A megfelelő embert, a megfelelő helyre” A munkaerő toborzás és kiválasztás kialakulásának története, napjaink recruitmentje az IT-munkaerőpiacon, valamint kilátások a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által uralt jövőre

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom középpontjában a munkaerő toborzása, kiválasztása, valamint a sikeres felvételi folyamat utáni beválása áll. Ezt a témakört három különböző, kronológiailag elválasztható síkon érintettem. Elsőként a múltból gyűjtöttem azokat a legfontosabb mérföldköveket, melyek megalapozták ezen szakma jelenlegi formáját, mind elméleti, mind pedig gyakorlati viszonylatban. Kutatásaim, pedig egyrészt a napjainkban, a hazai IT-munkaerőpiacon történő recruitment folyamatokat legnagyobb gyakorisággal befolyásoló tényezőkre, másrészt pedig a mesterséges intelligencia, valamint a digitalizáció, ezen szektorra gyakorolt hatásaira fókuszáltak. Mivel célom az volt, hogy minél több recruitmenttel foglalkozó szakember véleményét és tapasztalatait összegezve vázolhassak fel egy reprezentatív képet a piac jelenlegi helyzetéről, a kérdőívvel történő információgyűjtés bizonyult az optimális eszköznek. A kutatómunkám során kiderült, hogy a kiválasztási folyamatokat, a szakmai tudáson kívül, leggyakrabban befolyásoló tényezők, az idegen nyelv ismerete, illetve az, hogy az eddigi munkatapasztalatai során, milyen környezetben, valamint, milyen szektorban dolgozott a jelölt. Mivel, a szoftverfejlesztő vállalatok körében munka- és projektszervezés tekintetében, egyre nagyobb teret hódítanak az agilis filozófia különböző módszertanai, ezért ezek ismerete, valamint a bennük szerzett gyakorlat, igen nagy előnyt jelenthet a pályázatok elbírálása során. Az IT-munkaerőpiacon jelenleg, a kínálat nem tudja kielégíteni a keresletet, deficit alakult ki. Ebben a helyzetben, szakképzett, jelentős és releváns tapasztalattal rendelkező munkaerőt nehéz találni a vállalatok számára. Azt viszont tudjuk jól, hogy amiből arányaiban kevés van, az bizony drága. A bérszintek jelentős mértékben megemelkedtek az elmúlt években. Ez, pedig arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az előre megszabott bérsávok felső határait rugalmasan kezeljék a potenciális pályázók esetében. A jelöltek felkutatására, illetve az önéletrajzok alapján történő előszűrések elvégzésére, már manapság is számos eszköz létezik, mely leegyszerűsíti és felgyorsítja a kiválasztás menetét. Ezek a jövőben minden bizonyossággal nagyobb teret fognak hódítani maguknak. Viszont a folyamatok azon részei, melyek során személyes interakció történik jelölt és recruiter között, így például a pályázókkal való kommunikáció, valamint az interjúk lebonyolítása, minden bizonnyal a jövőben is hasonló formában fog zajlani. Összességében úgy gondolom, hogy az előre kitűzött céljaimat a szakdolgozatom elkészítésével elértem, hipotéziseimet alátámasztottam. Továbbá, ami talán még fontosabb számomra, hogy a munkám során, számos új és hasznos információval és tudással gazdagodtam.