Az ember-chatbot interakció hatása az egyének HR chatbotokhoz való viszonyulására

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja annak a vizsgálata, hogy az ember-chatbot interakció hogyan hat az egyének chatbotokkal kapcsolatos percepcióira. Azért választottam az ember- robot interakció témát, mert a HR tantárgy keretén belül tanultunk az automatizáció új munkahelyek kialakulására gyakorolt hatásáról és az ezzel összefüggő ember-robot interakcióról, amely nagyon felkeltette az érdeklődésemet. A kutatásom gyakorlati célja annak vizsgálata, hogy a jövendő munkavállalók hogyan vélekednek a chatbot szervezetbe való integrálásáról. Az irodalmi áttekintésben részletesen bemutatom a chatbotot, illetve az alkalmazási területeit. Ezt követően HR chatbotokat tárgyalom, ahol HR chatbotok példáit is bemutatom, amelyek jól szemléltetik, hogy milyen feladatokban tudják leginkább megkönnyíteni a HR és az alkalmazottak dolgát. Az ember-chatbot interakció egyéni percepciókra gyakorolt hatásának mélyebb megértését céloztam, ezért kvalitatív kutatást végeztem. Adatfelvételi módszerként a félig strukturált interjút, adatelemzési módszerként pedig az interpretatív fenomenológiai analízist (IPA) alkalmaztam. Szakdolgozatomban a következő kutatási kérdésekre keresem a választ: 1. Egy chatbottal történő rövid interakció hogyan befolyásolja az egyének chatbothoz való viszonyulását? 2. A chatbottal történő interakció hogyan hat az egyének vélekedésére a HR chatbot szervezeti alkalmazhatóságával kapcsolatban? A kutatásomat a Budapesti Corvinus Egyetemen belül végeztem el, ahol kis létszámú, homogén mintával dolgoztam, a minta elemszáma 7 volt. A járványhelyzet miatt az interjúkat online folytattam le. A kutatás alanyainak interakciós partnereként az egyik legismertebb chatbotot, a Cleverbotot választottam. Az elemzés során a következő főbb eredmények születtek: az egyének a chatbotra elsősorban nem úgy tekintettek, mint egy beszélgetőtársra, melynek oka leginkább a kommunikáció folytonosságának hiánya volt a chatbot részéről. Ennek ellenére az eredmények alapján elmondható, hogy mindenki eltudja képzelni a chatbotot, mint segítségnyújtó asszisztenst. Mélyebbre ásva a témában, a chatbot szervezetbe való bevezetése kapcsán arra a konklúzióra jutottam, hogy a chatbot alkalmazása csökkenthetné az egyének szorongását bizonyos helyzetekben, hiszen az alanyok elmondásuk alapján bátrabban kérdeznének egy chatbottól, mint egy emberi munkavállalótól. Ugyanakkor az is kiderült az adatok elemzése során, hogy az egyének csak az egyszerűbb, monoton feladatokat bíznának rá egy chatbotra, a komplexebbeket már nem, melyben az is szerepet játszik, hogy megtapasztalták a Cleverbot hibáit.