Hogyan jelenik meg a tudatos karriertervezés a tanulmányaik mellett munkát vállaló egyetemisták körében?

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban azt a kérdést vizsgálom, hogy hogyan jelenik meg a tudatos karriertervezés a tanulmányaik mellett munkát vállaló egyetemisták körében. Az alapfeltételezésem, hogy a jelenleg tanulmányokat folytató diákok tudatosan tervezik a későbbi karrierjüket és már a gyakornoki munkavégzéssel is ezt alapozzák meg. Tájékozódnak a fejlődési lehetőségekről, céljuk, hogy teljes állású munkavállalóvá váljanak és rendelkeznek nem csak rövid, hanem hosszú távú konkrét célokkal is. A kérdés részletes kutatásához megvizsgáltam a releváns szakirodalmat. Karriermenedzsment, egyéni karriertervezés az életpályaszakaszok és a külső (család, barátok, szervezet stb.) környezeti hatások függvényében, gyakornoki programok előnyei, a Z generáció karriermotivációi és elvárásai a munkaerőpiacon képezték a szekunder kutatásom alapját. Ezen témák ismertetését és mély megértését követően kíváncsi voltam, hogy vajon hogyan jelennek meg a leírtak napjainkban tanulmányok mellett munkát vállaló egyetemisták körében. A primer kutatásomat mélyinterjúkon keresztül végeztem. Egyénileg beszélgettem az egyetemistákkal, mert féltem, befolyásolnák egymást a válaszaik, ha fókuszcsoportos interjú keretében beszélgetünk. Hét főt kérdeztem, hogy mit jelent számukra a munka és a karrier, mi motiválta őket a gyakornoki munkavállalásra, milyen szempontok alapján kerestek pozíciót és milyen nehézségekkel találták szemben magukat. Az őket befolyásoló külső tényezőkről is beszélgettünk, vagyis a család, a barátok és egyéb hatások mértékéről. Ezek mellett a rövid és hosszú távú karriercéljaikkal kapcsolatban és a munkáltató felé való elvárásaikról kérdeztem őket. Az interjúk sikerességét bizonyította, hogy őszinte és néha meglepő válaszokat kaptam. A Z generáció szakirodalomban és egyéb kutatásokban meghatározott jellemzői teljesen megjelentek az általam megkérdezettek körében is. Ami számomra a legnagyobb hatással bír, hogy a generációm (mert én is a Z generációt képviselem) a technológia világában él, mégis a legnagyobb mértékben igényli a fizikai kapcsolatokat. Önállóan akar dolgozni, de mindezt egy csapattal a háta mögött. A támogatás és a közösséghez való tartozás igénye minden interjú alatt nagy hangsúlyt kapott. Kiderült, a megkérdezettek mindegyike nagyfokú önismerettel rendelkezik, amit a szakirodalom alapján a tudatos karriertervezés kulcsfontosságú szempontjaként azonosítottam előtte. Az interjúalanyok abban az életpályaszakaszban vannak, ahol a tapasztalatgyűjtés, az útkeresés a meghatározó, ami a rövid és hosszú távú karriercélok tekintetében teljesen beigazolódott. 1-2 éves távlatban bátran gondolkoznak, de annál messzebb már csak vágyak, elképzelések formájában jelenik meg a tervezés, nem konkrét lépésekben. Az interjúk során fény derült arra, hogy a megkérdezettek tisztában vannak a SWOT analízis során azonosított szempontokkal. Ismerik a képességeiket, így az erősségeiket, a lehetőségeiket és a veszélyeket is. A gyengeségek, mint fejlesztendő terület jelent meg, amelyeknél kis mértékben felfedeztem bizonytalanságot és itt tudtam különbséget tenni az interjúalanyok karriertervezési tudatossága között. Volt, aki teljes mértékben felsorolta mik a hiányosságai és hogyan igyekszik ezeket pótolni, vagy fejleszteni, míg mások nem tudtak megnevezni olyan képességeket, amelyek tökéletesítésre szorulnak. A munkakeresés és hatások szempontjából kiderült, a barátok óriási mértékű befolyással bírnak az interjúalanyaim környezetében. Vannak, akik rajtuk keresztül szereztek maguknak állást, mások pedig a tájékozódás és vélemények szempontjából kérnek tőlük segítséget. Összességében a feltételezéseim egy része beigazolódott. A válaszok alapján kiderült számomra, hogy mások is részletesen utána néznek a cégeknek, mielőtt beadják a jelentkezésüket egy állásra, de az idő és kétségbeesés olyan nyomást tud gyakorolni, amiért lejjebb adnak az elvárásaikból. Mégis tudatosan figyelnek a fejlődési lehetőségekre, és keresik a munkájukban is azokat a pontokat, amiben bizonytalanok, így akár önfejlesztés révén is tudnak tanulni. Örültem azoknak a válaszoknak, ahol a munkavállalási motiváció több volt, mint az anyagi függetlenség megteremtése. Ez még inkább alátámasztotta a feltételezéseimet, hogy a pénz nem a fő befolyásoló tényező, amikor munkát keresnek az interjúalanyaim. A szakdolgozatom végén kiderült számomra, hogy a diákok karriertervezése sokkal szerteágazóbb és mélyebb téma, melyet további kutatások révén még lehet tovább vizsgálni. A megválaszolt feltételezések után újabb kérdések merültek fel bennem, illetve a gondolat, hogy a Z generáció új a munkaerőpiacon, és a cégek még nem rendelkeznek nagy mértékű tapasztalattal, hogyan fogadják az új belépőket.