Hivatásos sportolók visszavonulás utáni elhelyezkedése a munkaerőpiacon Magyar sportolók tapasztalatai alapján

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom központi témaköre a kettős karrier építés, amit az aktív és a már visszavonult magyar hivatásos sportolók körében tanulmányoztam. Személyes kötődésem a sport iránt már fiatal koromban kialakult, jelenleg a Vasas Akadémiánál segítem a hivatásos pályára készülő fiatal sportolókat. Szakdolgozatom témájaként azért választottam ezt a területet, mert úgy gondolom, hogy a kettős karrier építése egyre aktuálisabb Magyarországon, tanulmányommal pedig én is értéket teremthetek. A dolgozatban hangsúlyt fektettem a visszavonulás utáni munkaerőpiacon való elhelyezkedésre és az elhelyezkedést befolyásoló tényezőkre. A dolgozat fő kérdése így szólt: „Hogyan valósítható meg a kettős karrier építés élsportolók esetében, illetve milyen körülményei vannak a visszavonulás után a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek?” A dolgozat felépítésében a tölcsér módszert alkalmaztam, témakörönként szűkítettem a vizsgált területeket. Elsőként a sport történetének mérföldköveit ismertettem, majd összehasonlítottam a szabadidő és hivatásos sportot. A csapatsport és az egyéni sport különbségeinek feltárása után a motivációval foglalkoztam. Hunt cél-motivációs modelljén keresztül értelmeztem a sportolók fő és részcéljait. Az elméleti bevezetésben a nagyobb részt szenteltem az emberi erőforrás menedzsmentnek, mivel tanulmányaimat ebben a fejezetben tudtam a szakdolgozattal leginkább összekötni. A hivatásos sportolót, mint speciális munkaerőt ismertettem, majd a sztár sportoló személyiségjegyeit vizsgáltam a HR szempontjából. A fejezetben a kettős karrier építés fogalma is kifejtésre került, majd kitekintésként a visszavonulás utáni depresszió és kialakulásának folyamatával zártam le a humán erőforrásokhoz kapcsolódó témakört. Az elméleti rész utolsó eleme a nemzetközi gyakorlatok ismertetése. A kutatás módszertanát kvantitatív és kvalitatív részekből építettem fel. A kvantitatív kutatáshoz online kitölthető kérdőívet készítettem, a kvalitatív kutatáshoz már visszavonult, a hivatásos sportban nemzetközileg is elismert sportolókkal készítettem interjúkat. Az online kérdőívet aktív és visszavonult, magyar, hivatásos karrierrel rendelkező 119 sportoló töltötte ki. A mélyinterjúkat 5 személlyel végeztem el. A négy hipotézis: 1. Azok a hivatásos sportolók, akik legalább szakképesítést szereztek (az aktív pályafutásuk alatt egyszerre tanultak és sportoltak), visszavonulásuk után 6 hónapon belül elhelyezkedtek a munkaerőpiacon. 2. Azok a hivatásos sportolók, akik legalább 10 évet töltenek a hivatásos sportban, magasabb arányban saját sportágukhoz köthető munkahelyen helyezkednek el. 3. A hivatásos sportolók visszavonulásuk utáni elhelyezkedéskor legmagasabb profi fizetésük 70 százalékát megkeresik első munkahelyükön. 4. Azok a hivatásos sportolók, akik definíció szerint sztárnak vallják magukat, úgy gondolják, hogy a keresetük kialakításában szerepet játszik a megítélésük. Az első hipotézisben a visszavonult sportolókra helyeztem a hangsúlyt. A legmagasabb iskolai végzettségüket és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket vizsgáltam. A kérdőívet kitöltők 61 százalékának sikerült elhelyezkednie fél éven belül. A mélyinterjúk során is ehhez hasonló megoszlású eredményeket kaptam, 4 személy talált munkát 6 hónapon belül. A második hipotézis a hivatásos sportban legalább 10 évet eltöltőkre vonatkozott. Első lépésben azt néztem meg, hogy hány fő töltött legalább 10 évet a hivatásos sportban, majd az ő elhelyezkedési területüket vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy a válaszadók 53,3 százaléka a sporton kívül képezte magát. A kvalitatív formában az eredményeim azt igazolták, hogy 3 fő a sportban, 1 fő (jelenleg) azon kívül, 1 fő pedig még nem helyezkedett el. A hipotézist a kvantitatív kutatásra hivatkozva nem fogadtam el. A harmadik hipotézisben a sportban elért legmagasabb fizetést viszonyítottam az első civil állásban megkeresett jövedelemhez képest. Eredményként azt kaptam, hogy a válaszadók 73,21 százaléka megkereste legmagasabb profi fizetése legalább 70 százalékát. A mélyinterjúk során a témát mélyebben érintve többen említették, hogy nem volt egyszerű a visszavonulás utáni időszakban talpra állniuk. A negyedik hipotézisben megfogalmazásakor arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kitöltők sztárnak vallják e magukat, illetve ez mennyire befolyásolja a keresetük kialakítását. Eredményként mindkét módszer szerint azt kaptam, hogy a hivatásos sportolók, akik sztárnak vallják magukat úgy gondolják, hogy keresetük kialakításában szerepet játszik ismertségük és megítélésük. A dolgozat végén javaslatokat tettem a tanulmány kibővítésére nemzetközi példákon keresztül, és a sportban egyéb területen dolgozó szakemberek véleményére alapozva. Úgy gondolom, hogy a visszavonulás utáni depressziós tünetekkel érdemes tágabb keretek között foglalkozni. Összegezve elmondható, hogy a kettős karrier építés és a visszavonulás utáni megélhetés aktuális téma a hivatásos sportolók körében. Magyarországon több támogatást is igénybe vehetnek hivatásos pályafutásuk alatt, viszont a visszavonulás utáni időszak sokszor érintetlen marad.