A női munkavállalók külső megjelenésének jelentősége a kiválasztás eredményében az állásinterjúkon

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja az volt, hogy felmérjem, van-e jelentősége a nők külső megjelenésének az állásinterjúkon a kiválasztás szempontjából, valamint megtudjam, milyen az ideális jelölt kinézete. Azért ezt a témát választottam, mert úgy tűnik számomra, hogy a szépséggel szembeni elfogultság az élet minden területén jelen van, emiatt felmerült bennem a kérdés, hogy vajon szakmai szinten, a karrierépítés során is kedvezőbb bánásmódban részesülnek-e a vonzó emberek a kevésbé előnyös megjelenésű munkavállalókkal szemben, vagy hátrányban részesülnek-e azok, akik kevésbé felelnek meg a kor szépségideáljának. Amiatt választottam az állásinterjúk vizsgálatát a kutatáshoz, mert véleményem szerint ez az a pont a karrierút során, ahol a legnagyobb jelentősége lehet a külső megjelenésnek, hiszen ilyenkor a HR-esek még ismerhetik a jelölt személyét munkavállalóként, és a legtöbb esetben az alapján hoznak döntést róla, amit az önéletrajzában látnak, vagy az interjúkon tapasztalnak. Ahhoz, hogy a fő kérdésemre választ kapjak, először is a témában már elkészült kutatásoknak jártam utána, kigyűjtöttem belőlük a releváns következtetéseket, ezzel egy szakirodalmi hátteret biztosítva a szakdolgozatomnak. Ebben a részben többek között kiderült számomra, milyen előítéletek és preferenciák vannak a szakirodalomban a külső megjelenéssel kapcsolatban, valamit, hogy a kutatások azt bizonyítják, hogy van jelentősége a külső megjelenésnek a kiválasztás eredményében (például Dipboye 1994-ben végzett kísérlete), a legtöbb esetben pedig ennek az oka a külsőségekből fakadó előítéletekből eredeztethető. A szakirodalmi áttekintés után az észlelés modelljét mutattam be Bakacsi Gyula, „A szervezeti magatartás alapjai” című könyvének alapján. Az észlelés folyamatának tanulmányozásával közelebb kerültem az első benyomást kialakító tényezők megértéséhez, ezáltal pedig a külső megjelenés jelentőségéhez is. Saját kutatásom első lépéseként toborzással és kiválasztással foglalkozó emberi erőforrás szakemberekkel készítettem mélyinterjút, melyben kitértem minden olyan kérdésre, amely véleményem szerint releváns a témában és segítségemre lehet a kutatási kérdésem megválaszolásában, majd összehasonlítottam a szakirodalomban olvasottakat és az észlelés modellt a HR-esek válaszaival. Úgy gondolom, hogy ennek a résznek az elemzésekor kaptam választ a legtöbb kérdésemre, itt igazolódott be számomra egyértelműen a külső megjelenés jelentősége az állásinterjúkon a következő tényezők miatt: A szakirodalom és az észlelés modell alapján számomra az egyik legnagyobb tanulság annak a ténye volt, hogy mekkora hatással van az első benyomás az interjú további lefolyásába, a mélyinterjún kapott válaszok alapján pedig kiderült, hogy az első benyomás nagyrészt a jelölt megjelenésén alapszik. Ez vezetett engem ahhoz a következtetésemhez, hogy van jelentősége a külső megjelenésnek az interjú lefolyásában és eredményében. Kutatásom részeként fontosnak tartottam azoknak a személyeknek is meghallgatni a tapasztalatait és véleményét, akik általában jelöltként érkeznek az állásinterjúkra, hogy vajon őket érte-e már vajon akár pozitív, akár negatív megkülönböztetés álláskeresés során. Ezt egy internetes, anonim kérdőív segítségével mértem fel, amelyet 101 érintett töltött ki. Számomra megdöbbentő válaszokat kaptam, a kitöltők váratlan őszinteséggel számoltak be a személyes tapasztalataikról, amikor negatív megkülönböztetésben volt részük a külső megjelenésüknek köszönhetően. Ez a rész nyitotta fel igazán a szememet azzal kapcsolatban, hogy a külső megjelenésnek sokak szerint túlzott befolyása van az álláskeresés során, és ez egy probléma, amelyre érdemes figyelmet fordítani. A kutatás során választ kaptam arra a kérdésre is, hogy milyen az ideális jelölt külső megjelenése, illetve, hogy mi az, amit mindenképpen kerülni kell a jó benyomás keltésének érdekében. A mélyinterjún adott válaszok alapján kiderült, hogy az igényességre és az ápoltságra kell leginkább odafigyelni az állásinterjúk előtt állóknak. A kérdőívre adott válaszok alapján megállapítható, hogy ez a legtöbb ember számára evidens, de úgy gondolom, nem árthat hangsúlyozni ezek fontosságát, hiszen a legtöbb HR-es az igénytelenséget és ápolatlanságot érti rossz külső megjelenés alatt. Nehéz meghatározni az öltözködésnél egy ideális összeállítást, azonban az a szakirodalom és a mélyinterjúk alapján egyértelmű, hogy mindenképp kerülni kell a túlságosan kihívó darabokat, előnyt jelent a jó minőségű darabok viselése, és mindenképp jobb túlöltözni, mint alul. Úgy gondolom, hogy sikerült egy napjainkban releváns témát választanom, amely még számtalan érdekes kutatási lehetőséget tartogat, akár pszichológiai, akár szociológiai szempontból, mivel összefügg a nők általános társadalmi megítélésével és a férfiakétól jelenleg is eltérő munkaerő-piaci helyzetével.