A kapunyitási pánik és a halogató magatartás kapcsolata a felsőoktatási hallgatók körében

Absztrakt (kivonat)

A XXI. században bekövetkezett gazdasági és társadalmi viszonyok megváltozása egy új jelenséget idézett elő a fiatalok körében, melyet kapunyitási pániknak nevezünk. Ez a manapság egyre gyakrabban megjelenő fogalom, elsősorban azokat a pályakezdő fiatalokat érinti, akik félnek kilépni a munkaerő piacra, fontos döntéseket hozni, önálló életet kezdeni, vagyis felnőtté válni. A jövővel kapcsolatos bizonytalanságot, az ismeretlentől való szorongást környezetemben is megfigyeltem, így a jelenség befolyásoló tényezőit részletesen vizsgáltam. Az irodalmi áttekintés során kapcsolatot véltem felfedezni a halogatás és kapunyitási pánik között, így dolgozatom fókuszába a halogató magatartást helyeztem. A halogató magatartásnak azonban több változata is létezik. Megkülönböztetünk aktív és passzív halogatókat. Aktív halogatóknak nevezzük azokat az egyéneket, akik tudatosan halasztják el feladataikat, mert időnyomás alatt jobban teljesítenek. Ezzel szemben a passzív halogatás nem szándékos, maladaptív viselkedésnek tekinthető, mely során az egyénben kellemetlen érzések (stressz, szorongás stb.) uralkodnak. A negatív attitűd által generált jellemvonások pedig megegyeznek a kapunyitási pánik tüneteivel. Ezek alapján dolgozatom céljaként az egyes halogatás típusok és a kapunyitási pánik közti kapcsolat feltérképezését, megértését tűztem ki. Kutatási kérdésem pedig a következő lett: az aktív vagy passzív halogatók élnek meg nagyobb kapunyitási krízist? Kutatásom során kérdőíves felmérést alkalmaztam, melyben először demográfiai tényezőkre vonatkozó kérdéseket tettem fel. Többek között a nem, életkor, családi állapot, lakhatás, munkavállalás, illetve a felsőoktatási tanulmányokat érintettem. Az adatfelvétel második felében két kérdőívet használtam. A kapunyitási pánik jelenségének vizsgálatára a Vida (2011) által létrehozott QLC kérdőív első öt faktora szolgált, míg a halogató magatartás mérésére az Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív (Choi – Muran, 2009) átdolgozott verziója (Jagodics et al, 2019). Vizsgálatom során két megközelítést alkalmaztam a halogatás és a kapunyitási krízis feltárására. Az első a halogatás típusai és a kapunyitási pánik kapcsolatára vonatkozott, mely során korrelációs és két-mintás t-próbákat végeztem. A második eset a demográfiai tényezők összefüggéseire koncentrálódott a halogató magatartással és a kapunyitási pánikkal. Kutatási eredményeim alapján megállapítható, hogy az aktív és passzív halogatók között, egyik kapunyitási pánik faktor esetén sincs jelentős eltérés. Ez alapján kijelenthető, hogy a halogató egyének, a halogatás típusától függetlenül, kapunyitási krízist élnek meg. Ez azzal magyarázható, hogy a kérdőívemben használt halogatásra vonatkozó állítások mind negatív jelentéstartalommal bírtak. Egyik sem utalt a halogatás adaptív, tudatos megközelítésére. Így a szakirodalomból következtethető, illetve a kutatásom során kapott eredmények ellentétesek.