School Well-Being and Bullying in a Social Network Analysis Perspective = Iskolai jóllét és bántalmazás a kapcsolat hálózat elemzés tükrében

Absztrakt (kivonat)

The topic of this research is the phenomenon of bullying and its effects on well-being. The rich international literature has been deeply discussing and conducting research on bullying in schools for a long time. The valuable result of the researches focusing on this topic is that the nature of bullying in a social group has been given a deeper understanding, and thanks to this it is possible to create and plan more effective preventive projects and programmes to stop this social phenomenon. The fact that bullying gravely effects the subjective and school well-being of the victim’s casts light to the importance of this topic. In an educational context it can also affect victimized student’s academic performance and the mental and physical damages might lead to deviant behavioural patterns in the future. This research tries to contribute to the previous scientific results and theories created in this field, by analysing this topic with social network analysis to explore what kind social and cognitive relationship dynamics lead to bullying. The research sample is based upon the questionnaire and empirical data gathered by the Hungarian Scientific Academy’s, Lendület Recens group, in which they have gained data on the relationship network of hungarian primary school students. The following analysis focuses only on the fourth wave of this repeated data sampling. The research takes a look at different aspects of bullying, and its multiple forms in different networks, like networks of gossip, verbal bullying, cyberbullying or physical vionelce. My hypothesis is the following: Will those who feel insecure in a school environment, and report low levels of well-being in schools, will more likely be a bully? We have found supporting evidence for our hypothesis in our main model, however when broken down for multiple forms of bullying the results were not statistically significant. Also we did not find a significant relationship between bullying and self-esteem. = A kutatás témája a bullying avagy a bántalmazás jelensége és annak hatása az egyén iskolai közérzetére. A gazdag nemzetközi szakirodalom már régóta, mélyen foglalkozik az iskolai bántalmazás kutatásával. A témával foglalkozó kutatások értékes eredménye, hogy a bullying és a közösségen belüli bántalmazás természetének megértésével, sokkal hatásosabb megelőző programokat lehet kiírni a jelenség meggátlására. A téma fontosságát az is súlyosbítja, hogy ez a jelenség merőben meghatározza az áldozatok szubjektív és iskolai jóllétét. Iskolai környezetben ronthatja továbbá a diákok tanulmányi eredményét és az okozott mentális és fizikai kár akár deviáns viselkedésmintákhoz vezethet a jövőben. Ez a tanulmány azzal próbál hozzájárulni a már meglévő eredményekhez és elméletekhez a témában, hogy ezt a jelenséget, kapcsolatháló elemzéssel vizsgálja, hogy feltárja, milyen szociális és kognitív kapcsolati dinamikák nyomán alakul ki a bántalmazás, miközben figyelembe vesszük a bántalmazó diákok iskolai jóllétét és az önbecsülésüket. A kutatás mintája a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Recens kutatócsoport által készített adatfelvételén alapul, ahol magyarországi általános iskolás osztályok empirikus kutatás adatait elemzem, az adatfelvétel negyedik hullámában. A zaklatást különböző formáiban és hálóiban is vizsgálom, mint például a pletyka, szóbeli bántalmazás, internetes zaklatás, vagy a fizikai erőszak. Vizsgált hipotézisem, a következő: Inkább lesz-e bántalmazó, aki rosszul érzi magát az iskolában és olyan jegyeket mutat, hogy úgy tűnik rosszabb a szubjektív, iskolai jóléte? A tanulmány eredményeiben ez a hipotézis megerősítő eredményekre jutott a fő regressziós modell alapján, azonban mikor a különböző bántalmazási formákra lebontva néztük az eredményeket, az adatok nem voltak statisztikailag szignifikánsak. Emellett nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az önértékelés és az iskolai bántalmazás együtthatói között.