Az iskolapadtól a sürgősségi osztályig: Az iskolai végzettség és oktatásban eltöltött évek hatása az orvoshoz fordulás halogatására

Abstract

Magyarországon, és sok, más európai országban, a széleskörű szociális és egészségügyi ellátásnak köszönhetően szinte mindenki számára elérhető a társadalombiztosítási rendszeren keresztül az ingyenes orvosi ellátás, ezért a vizsgálatok fókuszába az igénybevétel ideje és az elmaradás okai kerültek. Az emberek a legtöbb tünetet a mindennapi élet velejárójának tekintik, nem pedig betegségnek. A betegek többsége nem fordul azonnal orvoshoz a tünetek megjelenése után, hosszabb ideig is halogatja a segítségkérést. A tünetek úgynevezett normalizálása hárító viselkedést jelent, melyet sokan az ellátással járó költségek miatt gyakorolnak. Az orvoslátogatást és annak időpontját számos tényező befolyásolja, amely közé tartozhat az egyén neme, életkora, iskolázottsága, jövedelmi helyzete, lakhelye, etnikuma, vallása, betegtörténete, kapcsolatrendszere, társadalmi tőkéje. Több felmérés is, az iskolázottságot és a foglalkoztatási osztályt határozta meg, mint az orvosfelkeresés és annak idejét leginkább befolyásoló tényező. A rendkívül leterhelt alapellátás és a fokozódó önálló útkeresés miatt a betegek egy része a sürgősségi osztályokban látja a megoldást olyan panaszok esetében is ami háziorvosi kompetenciába tartozna. Dolgozatomban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának Sürgősségi Centrumában várakozók körében vizsgáltam az iskolai végzettség és az oktatásban eltöltött évek hatását az orvoslátogatási gyakoriságra és a halogatás mértékére. Kutatásom eredményei megerősítik a szakirodalomban kiemelt fontossággal kezelt iskolázottsági tényezőt a háziorvosi találkozások gyakorisága és az éppen aktuális tünet észlelése és a kórházba érkezés között eltelt napok száma tekintetében. Fordított kapcsolat figyelhető meg az egyén oktatásai és a halogatási ideje között. A vizsgálat atipikus eredményekre mutatott rá a nemi különbségek vonatkozásában. Továbbá a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők hajlamosabbak a kevésbé egészségtudatos magatartásra. A kutatás korlátai nem engedik az eredmények általánosítását. Ugyanakkor a dolgozat eredményei felhívják a figyelmet a rosszul működő magyarországi egészségügyi alapellátásra.