A média hangulatvilágának elemzése, avagy van-e kapcsolat a hírek és makrogazdasági mutatók között? = Sentiment analysis of the media, or is there any connections between the news and the macroeconomic rates?

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom során azt a kérdést vizsgálom, hogy a legfontosabb magyar hírmédia cikkeinek hangulatát mérő úgynevezett szentimentindex hogyan alakult az elmúlt évtizedekben, befolyásolták-e a hírek hangulatát az előző időszakiak. Emellett második hipotézisem szerint a hírek szentimenthatásának elemzésével valós időben előrejelezhetők makrogazdasági mutatók, a vizsgálatot kifejezetten az inflációra nézve végeztem el. Dolgozatom alapját az Index és Origo 2000 januárja és 2019 szeptembere közt elérhető cikkeinek címei adták, melyet webscraping technikával töltöttem le, majd rendeztem strukturált adatfájllá. Ehhez az úgynevezett szótáralapú elemzés segítségével napi szinten szentimentértékeket rendeltem. Az így kapott idősort ökonometriai módszerekkel, mint ARIMA modellezés, a makrogazdasági kapcsolat esetén pedig Granger-oksággal, VAR modellezéssel, valamint kointegrációs teszttel vizsgáltam. Munkám során R programnyelvet használtam. Kutatásom megmutatja, hogy valamennyi hírmédium esetén erős autokorreláció figyelhető meg, azaz az elmúlt hónapok cikkeinek hangulatvilága befolyásolja a jelen híreinek hangulatvilágát. További eredményem, hogy az Index nem gazdaság specifikus híreinek szentimentváltozásának öthónapos, a gazdaság specifikus híreinek szentimentváltozásának ötés nyolchónapos késleltetettjei grangeri értelemben magyarázzák az infláció változását, azaz a hírek hatása, ha nem is erősen, de hatással van az árstabilitásra. Öthónapos késleltetés esetén – mindkét típusú hírforrásnál – pozitívan, míg nyolchónapos késleltetés esetén negatívan hatnak az infláció változására. Ugyanakkor a kointegrációs teszt alapján az árváltozás és szentimentértékek nem haladnak tartósan egy pálya mentén.