A kutatás-fejlesztés részvényhozamokra gyakorolt hatása Kínában

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányom során a 2009 és 2017 közötti időszakban vizsgáltam a Shanghai- és Shenzeni Értéktőzsdén jegyzett részvények hozamait. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan alakultak a rövid-, és hosszú távú részvényhozamok annak függvényében, hogy az adott vállalat mennyi pénzt költött kutatás-fejlesztésre. A szükséges adatokat a Datastream adatbázisból értem el, amelyeken egyváltozós-, és kétváltozós portfóliószintű analízissel, Fama-French [1996] modellel, valamint Fama-MacBeth [1973] regressziókkal végeztem el az elemzést. Az empirikus tesztek alapján konzisztens bizonyítékot találtam arra, hogy a vizsgált időszakban átlagosan szignifikánsan pozitív többlethozamot értek azon vállalatok részvényei, amelyek a könyv szerinti értékükhöz képest relatíve sokat költöttek kutatás-fejlesztésre. A piaci méret, a könyv szerinti érték / piaci érték hányados, a likviditás, a piaci béta, és a momentum változók segítségével azt is megmutattam, hogy ez a hatás teljes egészében nem magyarázható más tényezőkkel. Az eredmények szerint átlagosan megéri nagy összegű kutatás-fejlesztésbe fektetni a vállalatoknak, ugyanis ez egyedi pozitív hatást gyakorol a várható többlethozamokra, ami vonzóvá teszi a vállalat részvényeit a befektetők számára, és a vállalat értékét is növeli. Ugyanakkor a fejlesztés kockázatos, így az ebbe fektetett pénz nem minden vállalatnál térül meg, és a megtérülések nagysága is kérdéses, valamint a különböző iparágak között is nagy különbségek lehetnek. Mindazonáltal a vizsgált időszakban a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége átlagosan pozitív hatást gyakorolt a részvényhozamokra.