Globális szintű szegénység és gazdasági fejlettség: szomszédsági hatás és egyenlőtlenség a világ országai között

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom kérdésfelvetése és az abban alkalmazott vizsgálatok a globális szegénység dimenziói és egyenlőtlenség témák köré csoportosulnak. A 2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama egyhangúan elfogadta az új globális víziókat kitűző Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszert, amelyben ígéretet tettek a széleskörű és egyetemes szakpolitikai program keretében tanúsított közös fellépésre és erőfeszítésre. A globális célrendszer célkitűzései alátámasztják témaválasztásom indokoltságát, hiszen az annak központi témája a szegénység visszaszorítása. A felsorolt célok között elsőként jelenik meg a szegénység visszaszorítása, a tizedik megfogalmazott célként pedig az egyenlőtlenségek csökkentése, mind az országokon belüli, mind az országok közötti egyenlőtlenségek tekintetében. Munkám második fejezetében a szegénység-definíciók bemutatásával foglalkozom a szegénység, mint az anyagi javak hiányát jelentő állapottól a széleskörűbb, az élet több területét lefedő megfogalmazásokig. A meghatározások elemzése során megállapításra kerül, hogy a modern definíciók már túlmutatnak a szegénység anyagi javak szűkösségével való jellemzésén, előtérbe kerül a szegénység összetettsége, sokoldalúsága. Megfogalmazásra kerülnek az élet további fontos aspektusai, mint az oktatás, az egészségügy és az intézményrendszer minősége, amiktől való megfosztottság a szegénység újabb dimenzióihoz vezet, megjelenik a többdimenziós szegénység fogalma. A harmadik fejezetben ezek, a szegénységgel kapcsolatban álló dimenziók és a fennálló kapcsolat minőségét vizsgálom regressziós módszertannal. Az egészségügy, az oktatás, és a korrupció mértékének vizsgálatán keresztül bemutatom, hogy ezek a mutatók nem csak a gazdasági teljesítménnyel, de egymással is szoros összefüggésben állnak. Fejlesztésük, és ezáltal a gazdasági teljesítmény fejlesztése hosszú távon csak együttesen érhető el. A negyedik fejezetben a globális jövedelmi eloszlás egyenlőtlenségét mutatom be az egy főre jutó GDP adatok népességgel súlyozott Gini-együttható vizsgálatával, az egyenlőtlenség szintjét Lorenz-görbén szemléltetem. Vizsgálom az egyenlőtlenség szintjének tíz év alatt bekövetkezett változását, amely alapján azt a következtetést vonom le, hogy bár az egyenlőtlenség foka kis mértékben redukálódott, az még továbbra is messze túlmutat a kívánatos szinten, a világ jövedelem-eloszlása módfelett egyenlőtlen. Az ötödik fejezetben elérkezem legfőbb kutatási témámhoz, a országok egymásra gyakorolt szomszédsági hatásához. A fejezetet a térparaméterek és a területi autoregressziós modellek bemutatásával kezdem, majd rátérek a szomszédság fogalmára, amely olyan térparamétert jelöl, ahol a távolság 0, a vizsgált térrészek tehát érintkeznek egymással. Globális – Moran I – és lokális – Local Moran I, Moran szórásdiagram – módszerekkel vizsgálom az országok együttmozgását, a magas szintű jövedelmek, vagy éppen a mélyszegénység területi koncentrációját. A fejezet végén elmondható, hogy a szomszédsági hatás jelentősen determinálja az országok fejlettségi szintjét, annak mértékét. A kapott eredményeket bemutató térképekkel grafikusan is megjelenésre kerülnek a világon jelen lévő szegénységi gócok és magas jövedelmű országcsoportok, koncentrációk.