A svájci és cseh árfolyamküszöb összehasonlítása az eseményelemzés eszközével

Absztrakt (kivonat)

A tanulmányban áttekintem a 2007-2008-as pénzügyi válságot követő svájci és cseh árfolyampolitikát. A dolgozat célja megvizsgálni, hogy a két országban bevezetett árfolyamküszöb miként hatott az eszközárakra, valamint a bejelentések hatására megjelentek-e abnormális hozamok a két ország részvénypiacán. Kiinduló hipotézisem, hogy az árfolyamküszöb bevezetése jelentősen hatott a cseh és svájci indexek és részvények áraira: bevezetésekor túlnyomórészt pozitív, kivezetésekor negatív abnormális hozam generálódik. A tanulmány első részében ismertetem a téma szakirodalmát, valamint bemutatom a svájci és cseh árfolyamküszöb bevezetésének és eltörlésének legfontosabb gazdaságpolitikai mozgatórugóit. Ezt követően statisztikai módszerekkel elemzem az EUR/CHF és EUR/CZK árfolyamváltozását, illetve a cseh és svájci piaci index és főbb részvények változását az árfolyamküszöb kialakítását megelőző 1 évben, az árfolyamküszöb fennállása alatt, valamint az ezt követő 1 évben. Végül az eseményelemzés módszertanával cseh és svájci tőzsde- és részvényindexek esetében számolom ki az árfolyamrögzítés hatására kialakuló abnormális hozamokat és vetem össze az eredményeket a kiinduló hipotézissel. A kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy a svájci árfolyamküszöb bevezetése nagyobb meglepetést jelentett a piac számára, mint a csehországi. Az ehhez kapcsolódó abnormális hozamok szignifikánsabbak, és irányuk alapvetően megfelel a hipotézisben felvetettnek. Az eredmény magyarázata lehet az, hogy a küszöb kialakítása növeli a vállalatok hazai valutában denominált bevételét, így monetáris lazításnak tekinthető. Az árfolyamküszöb kivezetése pedig ezzel ellentétes, így eszközár csökkentő hatású.