A digitális beszámolás jövője: az XBRL bemutatása és magyarországi helyzetének vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

A globalizáció előrehaladtával egyre nagyobb szükségünk van a hatékony kommunikációra a megfelelő együttműködés érdekében, hisz a modern gazdaságok határon átívelő tevékenységeken alapszanak. A rendelkezésünkre álló adatok és információk folyamatos bővülésével egyre nehezebb olyan megbízható technikát találni, amivel könnyedén fel tudjuk dolgozni és átlátható struktúrába tenni őket. Jobb és korszerűbb eszközökre van szükségünk ezen információk megfelelő adaptálására, feldolgozására a legjobb döntés meghozásához. Kiváltképp az üzleti világban fontos, hogy képesek legyünk akár belföldi, akár külföldi vállalatoktól való megbízható információszerzésre együttműködés, piackutatás vagy akár potenciális befektetés céljából. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a vállalatok különböző üzleti kimutatásai, pénzügyi beszámolói más és más nyelven, struktúrában, vagy devizanemben készültek, így megnehezítve az adatok és információk megfelelő feldolgozását, összehasonlítását. Erre nyújt megoldást az EXtensible Business Reporting Language, vagyis az XBRL. Az XBRL egy kifejezetten pénzügyi beszámolásra kialakított nyelv, amellyel a Mérleg, az Eredménykimutatás, sőt még a Kiegészítő megjegyzések is interaktívvá válnak (SEC, 2007). Az XBRL-ről először a hollandiai tanulmányaim alatt hallottam, ahol bevezetéséről tanáraim nagyon pozitívan nyilatkoztak. A téma felkeltette az érdeklődésemet, azonban nem találtam róla magyar nyelvű értekezést, cikket vagy szakirodalmat. Azt tapasztaltam, hogy országunkban még nagyon kevesen ismerik az XBRL fogalmát és a benne rejlő lehetőségeket. Az XBRL használata kihívást fog jelenteni hazánkban, azonban megismerése időszerű, hisz 2020-tól minden tőzsdén jegyzett vállalatnak kötelező lesz az XBRL-ben való pénzügyi beszámolókészítés az Európai Unióban (ESMA, 2017). Célkitűzésem dolgozatomban részletesen bemutatni az XBRL-t, valamint megvizsgálni az XBRL magyarországi keresletét. Dolgozatom első felében röviden bemutatom a klasszikus beszámolási formátumokat, majd részletesen bemutatom az XBRL-t. Ismertetem a fogalmát és működését, összefoglalom röviden a történetét, valamint, hogy kik, hol és milyen célból használják, majd részletesen kitérek az XBRL előnyeire és hátrányaira, amelyeket hatástanulmányokkal támasztok alá. 3 Dolgozatom második felében rátérek a kutatásomra, amellyel a magyarországi XBRL használatot szeretném vizsgálni. Négy, XBRL-ről gyakorlati tapasztalattal vagy elméleti tudással rendelkező személlyel készítettem interjút, hogy választ kapjak kutatási kérdésemre: Mekkora ma a kereslet az XBRL-re Magyarországon, és ez hogyan fog változni a közeljövőben? Az interjúk elemzése és konklúzió levonás után összegzéssel, valamint rövid kitekintéssel zárom a dolgozatot. Dolgozatom témájából adódóan kevés magyar nyelvű forrást találtam, főleg angol nyelvű szakirodalmat és kutatásokat használtam. Dolgozatomban továbbá az angol tag szót fogom használni a magyar címke helyett, mivel utóbbi jelentése nem egyezik meg a tag szó tartalmával. Dolgozatom céljaként az XBRL lényegének bemutatását tűztem ki, így nem térek ki részletesen a működésének informatikai hátterére. (...)