Önző közgazdászok?: a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak altruizmussal kapcsolatos attitűdjeinek összehasonlító vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Érdekes tendenciát figyelhetünk meg, ha megvizsgáljuk a közelmúlt eseményeit a közgazdaságtan, pontosabban magának a tudományterület mainstream paradigmájának fényében. Először talán az amerikai Enron energiakereskedelmi óriásvállalat csődje a 2000-es évek elején és az azzal kapcsolatos botrány mutatott rá a gazdaság és az értékek kapcsolatának válságára, majd ezt követte a szintén az Egyesült Államokból induló 2008-as válság, ami a bank- és ingatlanszférában kezdődött. Ezután a mainstream közgazdaságtan fokozatosan fordult újra az etika felé, elfogadott kérdés lett a racionális és haszonmaximalizáló emberkép, a homo oeconomicus és ezen modell valóságlapjának vizsgálata. Ez a folyamat napjainkban már ott tart, hogy a legutóbbi, a 2017-es közgazdaságtani Nobeldíjat a viselkedési közgazdaságtan egyik úttörőjének, Richard H. Thalernek ítélték oda, akinek Nudge című könyve – amit Cass R. Sunsteinnek karöltve írtak – a bestsellerek közé tartozik. Vagyis mára a közgazdász szakma is befogadta ezt a több tudományterületből, többek között a pszichológiából is építkező paradigmát. Mindezek fényében indokolt lehet megvizsgálni a közgazdászok tényleges attitűdjeit – valóban önzők vagy tisztességtelenek lennének? Vajon mennyiben járulhat ehhez hozzá a képzés, amit kapnak, illetve mennyire játszhatnak szerepet már korábban tanult viselkedésminták, elsajátított attitűdök, beállítódások? Dolgozatomban kísérletet teszek arra, hogy tegyek egy lépést ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása felé. A kutatás során a Budapesti Corvinus Egyetem diákjait vizsgáltam: a Gazdálkodástudományi, valamint a Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak különböző altruizmust, korrupciókészséget, önkéntes munka végzésére való hajlandóságot mérő online kérdőívre adott válaszait hasonlítottam össze. Az elemzés során a főbb hipotézisek tesztelésére szorítkoztam, amit a későbbiekben ki lehet egészíteni még számos kontrollváltozó, többek között a vallás vagy akár a családi háttér bevonásával. Nem célom egyik kar diákjait sem beskatulyázni, önzőnek vagy altruistának kikiáltani, csupán a különbségekre, illetve azok alapvető okaira vagyok kíváncsi. A dolgozatban foglalkozom dióhéjban a közgazdaságtan mainstream paradigmájának a kialakulásával, változásával, azt követően pedig az altruizmus és a közgazdasági képzésben részt vevők kapcsolatát vizsgáló kutatásokat összegzem. Három fő csoportot mutatok be, aminek mentén majd a saját elemzésemet is strukturálom: játékelméleti, laboratóriumi vizsgálatokat, hétköznapi szituációra vonatkozó kérdőíves kutatásokat, valamint ún. természetes kísérleteket, ahol valódi viselkedést, döntéseket elemeznek a kutatók. Ezt követi a fent csak felskiccelt hipotézisek részletes bemutatási, a módszertan ismertetése – benne a kérdőív (ami teljes terjedelmében megtalálható a mellékletben, pár, az elemzési részből kimaradt táblázattal), az adatfelvétel és a minta jellemzésével. Majd a már említett szerkezet mentén ismertetem a kutatásom eredményeit, melyeket a Következtetések alatt foglalok össze, illetve itt adok választ a hipotézisekre. (...)