Az Indiában bevezetett fogyasztási adó rendszer teljesítményének értékelése az OECD országokhoz viszonyítva

Absztrakt (kivonat)

Sokakkal ellentétben, a dolgozatom témáján nem kellett hetekig gondolkodnom, hiszen egy olyan konkrét elképzeléssel már rendelkeztem, hogy adózással kapcsolatos témáról szeretnék írni. Adótanácsadói gyakornokságom során foglalkoztam személyi jövedelemadóval, ám mégsem erről szerettem volna írni, hiszen egy év alatt számos csínját-bínját megismertem már. Sokkal inkább vonzott egy olyan adónem megismerése, amelyet ezelőtt nem ismertem mélyebben. Egy nap az egyik gazdasági hírekkel foglalkozó internetes portálon akadtam rá az indiai hozzáadott-érték adó rendszerének reformjára és egyből felkeltette az érdeklődésemet. Egyrészt, mivel sosem foglalkoztam ÁFA területtel - csak a hazai szabályozást ismertem -, kihívást láttam az adónem nemzetközi vonásainak és más országok rendszereinek megismerésében, másrészt egy olyan rendkívül aktuális adóreformról van szó, amiről világszerte kevés dolgozat születhetett még, hiszen nem egészen egy éve, 2017. július 1-jén került bevezetésre. Dolgozatom során arra a kérdésre keresem a választ, hogy az új indiai hozzáadott-érték adó teljesítménye milyen mértékben tér el, vagy másik oldalról nézve mennyire közelíti meg a jelentős részben fejlett országokból álló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak teljesítményét. India gazdasága jelentős ütemben fejlődik, évente mintegy 7% feletti GDP növekedést képes elérni évtizedek óta, és a világ egyik legbefolyásosabb gazdaságává növi majd ki magát az előrejelzések szerint belátható időn belül. A 2017-es adóreform nagyban támaszkodik az OECD Nemzetközi Hozzáadott-érték adó Irányelveire, ezzel mutatva, hogy fontos számukra a nemzetközi szabályoknak való megfelelés. Ugyanakkor azt várom, hogy az indiai áruk és szolgáltatások adójának teljesítménye jelentősen elmarad majd az OECD országokétól, mivel egy frissen bevezetett rendszer, ami kezdeti nehézségekkel bír, valamint India nem tekinthető fejlett, sokkal inkább még fejlődő országnak. Ez alapján véleményem szerint jobban semmiképp, de inkább rosszabbul teljesít, mint a fejlett országok adórendszere. (...)