A magyarországi elöregedés új megközelítésben - az időskori munkavállalás lehetőségei a gazdasági terhek csökkentésében

Absztrakt (kivonat)

A tanulmányom elején áttekintem a magyar elöregedés jövőbeli folyamatait, összehasonlítom a magyarországi trendeket az európai változásokkal. Bemutatom, hogy milyen intézkedéssel próbálják meg az európai államok csökkenteni az elöregedés társadalmi terheit. Mélyebben elemzem az elöregedéshez kapcsolódó mutatók – időskori függőségi ráta, tényleges gazdasági időskori eltartási arány – jövőbeli értékeit, illetve az idősebb korosztály várható foglalkoztatási mutatóit. Tanulmányom első hipotézise, hogy a várható élettartam növekedéséhez kötött nyugdíjemelés esetén az elöregedés okozta terhek a kohorszok között igazságosabban oszlanak meg, és a teljes gazdasági teher is jelentősen csökken. Az időskori munkavállalási hajlandóság növelése mellett a nők és az 55-64 éves korosztály foglalkoztatását segítő kezdeményezések, illetve az időskorúak nyugdíj melletti munkavállalásának lehetősége segítheti igazán az elöregedés okozta gazdasági terhek csökkentését. A tanulmányban különböző szcenáriók mellett becsülöm újra az elöregedéshez kapcsolódó mutatókat. Az első hipotézisemet bizonyítani tudtam, hiszen Magyarországon a várható élettartam növekedéséhez kötött nyugdíjrendszer bevezetése esetén a korrigált időskori függőségi ráta növekedése 65,6%-kal lenne alacsonyabb a nyugdíjreform nélküli esethez viszonyítva. Továbbá rámutattam, hogy az idősebb korosztály várható növekvő foglalkoztatási rátája nem elegendő ahhoz, hogy a tényleges időskori gazdasági eltartási arány a jövőben ne romoljon. Az elöregedés okozta gazdasági terhek teljesen nem szüntethetők meg, azonban a közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrejötte vagy a fokozatos nyugdíjrendszer bevezetése hozzájárulhat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához.