Bankunió az eurózónán kívül

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a Bankuniót vizsgálom, amely egyfajta válaszlépésnek tekinthető a 2008-as pénzügyi és gazdasági válságra és, amelynek koncepcióját 2012 júniusában vázolták fel és fogadták el az eurózóna vezetői. A Bankunió az integrált pénzügyi keretét jelenti az új felépítésű Európai és Gazdasági Monetáris Uniónak, egy szupranacionális, azaz nemzetek feletti bankfelügyeleti rendszert, bankszanálási rendszert és közös betétbiztosítási rendszert foglal magába. Célja, hogy az euróövezet, illetve az egész EU bankszektora biztonságos és megbízható legyen, biztosítsa a bankok stabilitását és az esetleges jövőbeli pénzügyi válságokkal szembeni ellenálló képességét, továbbá a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályok harmonizálásával csökkentse a piaci fragmentáltságot. A Bankuniónak tagja kötelezően minden euróövezeti ország, továbbá a részvétel mellett döntő uniós tagállamok. Dolgozatom fő kérdésköre e köré a szabály köré rendeződik, ugyanis azokat Európai Uniós tagállamokat fogom vizsgálni a Bankunióhoz való csatlakozás szempontjából, amelyek nem eurózóna tagok. A fő fókuszom a Közép- és Kelet-Európa országai: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Horvátország, Románia és Bulgária. A választásom azért esett erre a régióra, mivel Magyarország is itt található, továbbá ezek az országok közös, összefonódott múlttal, hasonló gazdasági fejlettséggel és rendszerrel rendelkeznek, így ésszerű ezeket az országokat egymással és az EU-val kapcsolatban vizsgálni. A dolgozat felépítését tekintve először bemutatom a Bankunió kialakulásához vezető történéseket, ez után részletesen tárgyalom a négy pillérből álló felépítését. Majd kifejtem milyen előnyöket és kihívásokat fogalmaztak meg a szakértők az eddigi működése alapján. A gyakorlati részben bemutatom, hogy a Bankunióhoz való csatlakozás pontosan mit foglal magába, ennek milyen előnyeit és hátrányait lehet megállapítani az eurózónán kívüli országokra nézve. Ezt követően a vizsgált hat ország bankszektora kerül górcső alá az alapján, hogy miben tér el a régió bankszektora az euróövezetétől illetve, hogy milyen sajátosságai vannak, melyek a legnagyobb bankok és ezek milyen tulajdonban vannak. Végül az országok államait elemzem a pénzügyi stabilitás fenntartására való képességük szerint, majd kifejtem a hat ország álláspontját a Bankunióhoz való csatlakozásról.