Treaty shopping, avagy az adóelkerülés ellen folytatott harc egy példája

Abstract

A világméretű globalizációnak köszönhetően országokon, olykor kontinenseken átívelő cégcsoportok jönnek létre. Azonban fontos látni, hogy a vállalatok külföldre telepítésének gyakran az adóoptimalizálás a fő indoka. Ennek oka, hogy az egyes országok között lévő kettős adóztatást elkerülő egyezmények olykor kedvezőbbek, mint más államoké. Az adóhatóságok már régóta próbálnak fellépni az úgynevezett egyezményvásárlások (angolul treaty shopping, innen a cím) ellen több-kevesebb sikerrel. Mivel a jelenség már nagyon elterjedt, az évek során szükségessé vált a nemzetközi összefogás. Az OECD országok együttműködésének hála 2013- ban elkezdték kidolgozni a 15 pontból BEPS jelentést. Dolgozatom fő célja a treaty shopping adóelkerülési szerkezet bemutatása, a főbb szereplőinek azonosítása és a BEPS által létrejött megoldási javaslatok ismertetése, ezek effektív hatékonyságának vizsgálata, továbbá egy rövid kitekintést tenni a magyar adózási helyzetre. Dolgozatom első része tartalmazza az elméleti áttekintést, amely az egyetemi tanulmányaim során elsajátított adózási alapismereteket, a Corvinus Tax Club diákszervezetben megszerzett gyakorlati tudást és az egyéb adatgyűjtési kutatásaim során szerzett információkat, felmérési eredményeket foglalja magába a treaty shopping témakörrel kapcsolatban. Az elméleti áttekintést követően bemutatom a már létező megoldási lehetőségeket, majd a gyakorlati példámon keresztül elemzem ezek hatását. Gyakorlati példának a Google adóelkerülési szerkezetét választottam. A struktúra neve a kettős ír-holland szendvics, ami sokak számára ismerős lehet, hiszen nagy botrány alakult ki, amikor fényderült a rendszer lényegére. Pontosan ezért is választottam ezt az elemzéshez, ugyanis ez egyik leghíresebb példa a treaty shopping szerkezetre. A vizsgálat során kitérek a Google módszer részletes bemutatására, és ábrákon keresztül szemléltetem az eredményt. Ezt követően Siklós Márta adótanácsadóval folytatott interjúmon keresztül kifejtem a magyar adózási hátteret, elemzem az ország treaty shopping szerkezethez való hozzáállását. Dolgozatom befejező része összefoglalja a kutatásom során megszerzett tapasztalatokat, eredményeket, és kitekintést nyújt további megoldási lehetőségekre. A szakdolgozatom során alapvetően arra a következtetésre jutottam, hogy az OECD által bevezetett szigorított szabályozás, ami bizonyos feltételekhez köti az egyezmények által biztosított kedvezmények megszerzését, lényeges és jó kezdeti lépés az adóelkerüléssel szemben, hiába vet fel további problémákat. Dolgozatomban megállapítottam, mennyire fontos, hogy az országok összefogjanak, hiszen csak úgy lehetséges a treaty shopping kiküszöbölése, ha minden állam kiveszi a részét a multinacionális vállalatok adóoptimalizálásának megfékezésében.