„Amikor anyukádból egy sírós bálna lesz”: nemi sztereotípiák a magyar képes mesekönyvekben és meseregényekben

Absztrakt (kivonat)

A gyermekek már a fejlődés korai szakaszaiban különbséget tesznek a nemek között, és rendre sztereotípiákat kapcsolnak a férfiakhoz és nőkhöz. A nemi sztereotípiák megerősítését kondicionálják többek között a szülők által betöltött szerepek, a játékok és gyerekkönyvek. Miután a nemi sztereotípiákat alakíthatják a gyermekkönyvek is, érdemesnek tartom az elmúlt évek, magyar szerzők által írott gyerekkönyveinek vizsgálatát. Mivel kevés kutatás van a magyar mesekönyvek társadalmi nemen alapuló vizsgálatára, a statisztikai adatok mellett szövegelemzést is alkalmazok kutatásomban. Kutatásom hozzájárul ahhoz, hogy egy kevéssé kutatott területen keresztül mutassa be, hogy a magyar szerzők könyveiben miként kerülnek bemutatásra a férfi és a női szereplők, illetve a nemek közötti viszonyok. Feltáró kutatásom fő kérdései a következők témák köré csoportosultak: férfiak és nők előfordulásának gyakorisága a gyerekkönyvekben, az anyák és az apák szerepének vizsgálata, a férfiakra és nőkre használt jelzők illetve befolyásolják-e a szerzők és illusztrátorok egyes jellemzői a könyvekben megjelenő nemi sztereotípiákat. Eredményeim kimutatták, hogy a férfiak felülreprezentáltak mind a szereplők számában, mint az illusztrációkon, illetve azt, hogy az anyák és apák ábrázolásának számában nincs különbség, ám tevékenységeik a sztereotip kereteken belül mozognak. Továbbá kiderült az is, hogy a férfiakra és nőkre használt jelzők sem rugaszkodnak el a hagyományosnak vett nemi elvárásoktól és hogy az alkotók neme hatással van a megjelenő sztereotípiákra, míg életkoruk kevésbé.