Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásainak vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban az Európai Unió országaiban bevezetett környezetvédelmi szabályozások hatásait vizsgálom az 1995-től (a legutóbbi évekre vonatkozó adatok hiányában) 2013-ig terjedő időszakban. Fő kérdésem, hogy a környezetvédelmi adók és az EU emissziós kvótakereskedési rendszere, az ETS hogyan hatott a környezeti teljesítményre. Az adók vizsgálatánál az egyes országok környezetvédelmi adókból befolyó összes bevételeinek GDP-hez mért arányát vettem alapul. Az egyes országok környezeti teljesítményét tíz különböző indikátoron keresztül próbálom mérni. Ezek egy része szorosabban a környezethez kapcsolódó mutató, mint például az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás, az erdőterületek szárazföldön belüli aránya vagy a szállópor-szennyezettség szintje. A többi jelzőszám az országok energiafogyasztását és –termelését jellemző mutató, mint az energiaintenzitás, a fosszilis és megújuló források aránya az áramtermelésen és energiafogyasztáson belül. Ez utóbbiak jól mutatják a környezetkímélő technológiák térnyerését, ami szintén jó alapot nyújt a szabályozások hatásának vizsgálatához. Mivel a 28 EU tagállam adatai a 18 éves perióduson keresztül rendelkezésemre álltak, így ezen adatok empirikus elemzéséhez a panelökonometria eszköztárát alkalmaztam. Fixed Effects módszerrel a tíz környezeti teljesítményt jelző eredményváltozóra regressziót végeztem, melynek során kontrolláltam olyan változókra, mint a GDP/fő vagy az ipar GDP-n belüli aránya, hogy minél tisztábban kimutathassam az egyes intézkedések hatását. Eredményeim a környezetvédelmi adók és az ETS létjogosultságát igazolták, hiszen növelésük, illetve bevezetésük kedvező irányba mozdította a környezeti teljesítményt mérő indikátorokat.