Birodalomépítés vagy gazdasági megfontolások: Oroszország politikája a FÁK-térségben (1991-2011)

Absztrakt (kivonat)

A posztszovjet térségben zajló politikai folyamatok a Szovjetunió megszűnése óta a nemzetközi kapcsolatokat kutatók érdeklődésének fókuszában állnak. Ennek, meglátásom szerint, két fő oka van. Egyfelől a térség Halford Mackinder magterület-koncepciójának (heartland theory) alapját képzi és jelentősen befolyásolta előbb a hitleri Németország (Haushoffer), később az Amerikai Egyesült Államok (Kissinger, Brzezinski) geo stratégiáját. Másfelől a hidegháború lezárulta, de különösen Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése (2000) óta a terület az orosz külpolitika kiemelt prioritásaként kerül meghatározásra. A régióra Oroszország, a Szovjetunió felbomlása és az egykori tagköztársaságok függetlenné válása ellenére, természetes érdekövezetként tekint. Az 1991-ben létrehozott Független Államok Közössége (FÁK) azonban alkalmatlannak bizonyult a Kreml térségbeli újraegyesítő terveinek megvalósítására. Moszkva integrációs kezdeményezéseit a nyugati döntéshozók és elemzők túlnyomó többsége nyíltan birodalomépítő, geopolitikai indíttatásúként értékeli. Ezzel szemben az orosz fél számos fórumon hangsúlyozza az új formációk gazdasági fókuszát és önkéntes jellegét. A dolgozat e dilemma feloldására tesz kísérletet. A módszertani- és szerkezeti bevezetést követően a munka elméleti keretét az eurázsianista gondolatkör bemutatása adja. A kommunista ideológia visszaszorulásával az eurázsianizmus jelentős népszerűséggel bírt az orosz politikai elit köreiben. Ilyen módon, véleményem szerint, a későbbi elemzéshez elengedhetetlen a gondolatrendszer fontosabb megállapításainak ismerete. A dolgozat magját Oroszország Borisz Jelcin, Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatti, FÁK-térségre vonatkozó stratégia, kronológiai alapú elemzése adja. Az általános tendenciák mellett az egyes érdekcsoportok álláspontjai, valamint szakaszonként az egyes integrációs formációk is bemutatásra kerülnek. A konklúzióban sor kerül a bevezetésben feltett kérdés megválaszolására, miszerint tekinthetők-e a különböző orosz egységesítő kezdeményezések egy geopolitikai alapokon álló birodalomépítés elemeinek. A dolgozat szakirodalmi hátterében kiemelt fontossággal bírnak az orosz külügyi stratégiát hivatalosan meghatározó dokumentumok (Külügyi Koncepció, Katonai Doktrína), valamint orosz és nyugati szakírók munkái.